A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

RÉGÉSZETI TANÁCSKOZÁS MISKOLCON - Simán Katalin: Jelentés Hidasnémeti-Borház-dűlő felsőpaleolitikus telep ásatásáról

Az előkerült leletek, a terepbejárások és a környező anyagokkal való összehasonlítás alapján Hidasnémeti-Borházdűlő lelőhelyről a következő kép alakul ki. A felső paleolitikum első felében (25-20 000 év?) egy olyan csoport szálláshelye volt, amely ezen a helyen dolgozta fel a környéken talált nyersanyagot, ugyanakkor bizonyos ideig letelepedett, vadászott (a terület ma is vadváltó, kedvelt vadászhely). Kétszer tért vissza ugyanarra a helyre, másodszorra szinte bizonyosra vehetjük, hogy kunyhót épített magának. Vándorlási irányát meghatározni nem tudjuk, útvonalát, kapcsolatait azonban jelzi a leletanyag és a hasonló iparral rendelkező telepek. Ezek szerint délen eljutott legalább a Bükk keleti oldaláig (üveges kvarcporfir; talán rokon a Szeleta-barlangban és a diósgyőri barlangban talált gravetti kultúrára utaló leletanyaggal), innen tovább követhetjük a Hernád völgyében (terepbejárásból került elő hasonló anyag töredékesen Novajidrány és Tornyosnémeti közeléből), átlépve a Hernád túloldalára megismerte a Zemplént (obszidián, limnokvarcit) és valószínűleg rokona annak a csoportnak (családnak?), amelynek telepeit Cejkovon, Kechnecen, azaz a Zemplén északi lábánál tárták fel. A Hernád felső folyására utaló radiolarit nem feltétlenül jelöl szoros kapcsolatot a területtel, hiszen a Hernád medrében mind a mai napig találhatunk kisebb-nagyobb kavicsok formájában radiolaritot. Valószínűleg az ősember is innen gyűjtötte, alátámasztja ezt egyrészt a radiolarit szilánkok és eszközök mérete, másrészt, hogy a Borházdűlőtől keletre a szomszédos domb oldalában találtunk egy másik településre utaló nyomot is, amelyen eddig elsősorban radiolarit szilánkok és széttört radiolarit kavicsok kerültek elő. Ezt az eddig kialakított képet még a továbbiakban finomítani fogja a leletanyag alaposabb vizsgálata, összehasonlító vizsgálata, a rétegtani vizsgálatok eredményei és a faszén vizsgálatának eredményei. A szerves anyag csaknem teljes hiánya azonban megnehezíti a pontos korhatározást, így viszonylag pontos adatokat csak a rétegtantól és a régészeti összehasonlító elemzéstől várhatunk. SIMÁN KATALIN