A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

FEJEZETEK A TAKTAKÖZ NÉPRAJZÁBÓL - Csősz-Szabó István: A tiszaladányi temető és a temetés

A tiszaladányi temető és a temetés Tiszaladány a Taktaköz - mint néprajzi és történeti tájegység - egyik jellegzetes települése. Forrásainkból kitűnik, hogy a község szinte a mai napig egyöntetűen református vallású és magyar anyanyelvű. A XIX. század közepén 547 református, 9 római katolikus, 8 izraelita vallású személy élt a faluban.

1 1942-ben 1300 lelkes település, református anyaegyháza, 320 ülőhelyes temploma volt. A templom mai külsejét, beosztását 1912-ben nyerte el. Tornyában két harang van, s ekkor tájt meglevő keresztelő edénye 1657-ből való.

2 A templom korábbi alapokra épült, mert adatközlőink emlékezete szerint az 1950es években földmunkák közben „rendetlenül össze-vissza temetett" csontvázakat találtak a templom körüli kertben. Erődített, kerítéssel, kőfallal körülvett egyháza lehetett, mert építkezés során erre utaló falcsonkok kerültek elő. Az Ér partján emelkedő homokháton épült templomtól nyugatra lehetett a régi temető (a mai orvosi lakás környékén). Erre idős adatközlőink még emlékeznek. Az ócska temető a Kossuth L. utcában - a Tiszatardos-Tokaj közötti műút mentén - található. Területe kb. 2,5-3,0 kh. A temetőt valamikor körülárkolták, s drótkerítéssel körülvették. Néhány terméskőből faragott sírkő kivételével fa fejfákkal jelölt sírokat láthatunk a temetőben. A sírkövek közül a legrégebbiek 1894-1920 közöttiek. A legrégebbi fejfa 1909-es évszámot visel, de talán később készült. A temető elhagyott, gondozatlan, cserjével benőtt. Néhány bokor buxus (puszpáng), orgona díszlik, s akácfa, fűz bokrok található benne. A madarak által elhullajtott magvakból vadon nőtt gyümölcsfák tarkítják a növényzetét. A sírsorok ÉK-DNy irányúak, a sírok tájolása pedig ÉNy-DK. Úgy tűnik, hogy a hagyományos Ny-K-i tájolást a terepadottságokhoz való alkalmazkodás (közút iránya) némileg „elhajlította". A temetőt a múlt század végén nyitották meg. Egy bizonyos Kovács Bálint volt az első, akit ide hantoltak.

3 Majd 1960-ban zárták le, s az utolsó elhantoltak között tudják Tóth Miklóst és idős Sajtos Lászlót. A temetőkert a református egyház tulajdona, a sírhelyekért fizetni nem kellett. A községben élő nem protestáns vallásúak (római és görög katolikusok) is ide temetkeztek. Erről néhány, szépen megfaragott kőkereszt tanúskodik. A temetőnek demokratikus rendje volt, elhalálozás sorrendjében temetkeztek. A tervek szerint 1990-ben „simítják el" a sírkertet. Az Új temető tanácsi kezelésben van, ravatalozójával egyetemben. A sírok irányítása itt is a terepalakulatot követi, majd pedig a ravatalozóhoz is igazítják azokat. A bejárattal szemben egyenes út vezet a ravatalozóhoz, ettől balra üres parcella van, melyet kaszálással hasznosítanak. Sorban temetkezés esetén a sírhely ingyenes, az extra vagy „előreváltott" sírhelyért 1000 Ft-ot kell fizetni.

4 Általában az idegeneket a „temető hátujjába", az árokpartra temették. A Tiszából kifogottakat, utóbb egy nyírbátori illetőségű fiatalembert is ide temették el. Általában az volt a szokás, hogy mindenkit elhalálozása helyén temettek el, „máskípp elverte a jég azt a falut", ahol a halottat keresztülvitték. Előfordult, hogy lopva, pl. szénás szekérbe