A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

RÉGÉSZETI TANÁCSKOZÁS MISKOLCON - Simán Katalin: Jelentés Hidasnémeti-Borház-dűlő felsőpaleolitikus telep ásatásáról

Jelentés Hidasnémeti-Borházdűlő felsőpaleolitikus telep ásatásáról A lelőhely a Cserehát keleti lábánál, a Hernádra lefutó völgyben, Hidasnémetitől nyugatra egy kis dombtetőn található kb. 190 m tengerszint feletti magasságban. A rétegsor felülről lefelé haladva: mai humusz (kb. 20 cm), vörös homokos agyag (kb. 25 cm), barna homokos agyag (10-50 cm vastag), sárga kompakt agyag és kavicshordalék. A leletanyag az egykori domborzati alakulatnak, illetve a település megszűnte utáni domborzatformáló mozgásoknak megfelelően változó mélységben a vörös agyag alsó felében, valamint a barna agyag középső szakaszában, ill. alján, közvetlenül a sárga kompakt agyagon került elő két szintben. A lemosódás és a korai holocénban vagy a késői pleisztocén idején kialakult vízmosás miatt a telep északi oldala elpusztult - kiékelődött -, a nyugati oldala elmosódott. Hasonló rétegkiékelődés figyelhető meg kelet felé is, itt azonban a leletanyag gyérülés jelzi, hogy a kultúrréteget a denudáció lényegében nem érintette. Az 1983-1985-ös ásatásokon mintegy 150 m

2-t tártunk fel. A feltárások során elnyújtott ovális (felső szint), illetve trapéz alakú (alsó szint) települési foltot figyeltünk meg. Mindkét települési szinthez tartoznak települési jelenségek, de mivel a rétegtani helyzetet megbízhatóan megfigyelni csupán a telep déli, délnyugati részében lehetett, elsősorban ezekre a területekre támaszkodunk. A felső kultúrréteghez tartozott két kisebb tűzhely foltja a telep délnyugati és déli részén, négy kihegyezett karó elszenesedett maradványa a települési folt keleti végén és egy nagyobb tűzhely a folttól északra. Ez utóbbi a sárga agyagon került elő, de itt a barna agyag teljesen kiékelődött, a vörös agyag is eltűnt a tűzhely vonalában. A felső szintből került elő a két „legépebben" megmaradt csont. Ugyancsak ebben a szintben találtunk két cölöplyukat: az egyik 10 cm átmérőjű, kerek, csúcsban végződő a település délkeleti végében volt, a másik a települési folt délnyugati végében volt, kb. 20 cm átmérőjű, egyik fala meredek, a másik ferde, mindkettő kb. 20 cm mély. Az alsó kultúrrétegben elsősorban két tűzhelyfoltot érdemes megemlíteni. Az egyik a telepfolt keleti sarkában került elő, 40x20 cm-es folt, kb. 15 cm-rel bemélyítették az altalajba. A másik tűzhelyet a telepfolt közepén találtuk meg, 90x30 cm nagyságú ugyancsak ovális folt a kultúrréteg alján. Mindkét tűzhelyben kalcinált csonttöredékeket találtunk, faszén egyikben sem volt. Ugyancsak ebből a szintből, a telepfolt délkeleti végéből került elő egy nagyobb fadarab elszenesedett maradványa. A talaj elszíneződéséből, csontfoltokból megállapíthattuk, hogy a települést délről, délkeletről és délnyugatról egyaránt csonthalmaz vette körül. Sajnos a legjobban megőrzött csont is olyannyira rossz állapotban volt, hogy meghatározásra alkalmatlan. Az előbbiek alapján feltételezhetjük, hogy a felső rétegben valamilyen építmény nyomai találhatók, a leletek elhelyezkedése alapján esetleg az alsóban is előfordulhatott. A felső kultúrrétegben az erősen átégett kőszilánkok, eszközök megoszlása is egy építmény pusztulásának lehetőségét támasztja alá: a legtöbb égett szilánk azon a terüle-