A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Tok Miklós: A selmeci akadémiai ifjúság mozgalmai (második közlemény)

ták elbocsátási kérelmüket, az őket a Jendrassik tanácsos, tisztújítási elnök részéről május 12-én ért ,,keserücske kifejezések (részeges csoport!)" ellen is tiltakozván, meg a szlovák zászló eltávolítása miatt is.

10 E tényhez az idegen és magyar ajkú növendékek közt ,,néhány idő óta" fennálló feszültség is indokul szolgált. Több idegen ajkú azonban megbánta gyors elhatározását és visszamaradt (133-ból 27) Selmecen. Az ő visszamaradásuk és később is a külföldieknek az akadémia látogatásának engedélyezése azzal az indoklással történt, hogy „akadémiánknak jó híre azáltal csak növekedhetik, ha a külföldieknek tanodánk látogatása mindenképp megkönnyíttetik."

11 Az akadémiai ifjúság „nyugodt" többsége, gróf. Wickenburg vezetésével fegyveres őrséget szervez a város és a kamarai javak védelmére. Egyes intézetek vezetői panaszkodnak az ifjúságnak a nemzetőri szolgálatban, illetve általában a fegyvergyakorlatokon való túlzott részvétele miatt. Az ifjúság mozgalmai különben igen nagy hatással voltak az ülésező országgyűlésre. Külön tárgyalt javaslata a pesti egyetemnek azonban, amelyből az 1848. évi XIX. tc. született, csak kerettörvénye lehetett ekkor az egyetemi reformnak.

12 Eötvös József „A magyar egyetem alapszabályai" c, ekkor készült összegezése pedig majd egy évszázadig lappangott. Mindkettő koncepciója a nemzetiségi szempontokat is tekintetbe vette. Megtaláljuk bennük továbbá a bölcsészeti kar társadalom- és természettudományi tagozódásának a gondolatát. Biztosítják ugyanakkor az ifjúság megfelelő befolyását is. Könyvtárakat, gyakorlati foglalkozást, diákjóléti intézményeket, betegellátást terveznek az ifjúságnak. Eötvös szabályzata a polgárosuló és önállóvá vált Magyarország felsőoktatási kódexe. Egyik utolsó intézkedésével Eötvös a birodalmi jellegű Selmecbányái akadémiát magyar nemzeti intézménnyé nyilvánította. Még akkor is így van ez, ha az első felelős magyar minisztérium 1848-ban hozott döntése szerint: „a selmeci akadémia oktatási nyelve átmenetileg továbbra és német marad".

13 Előzőleg Debreceni Márton pénzügyminisztériumi osztálytanácsos előterjesztése határozottan állást foglal a német nyelvű tanulás lehetőségének a fenntartása mellett az idegen nemzetekkel való kapcsolatok, Selmecbánya város jövedelme fenntartása, magyar bányászati szaknyelv és szakirodalom hiányában, a jelen és a jövő bányászat folytatásához nélkülözhetetlen német nyelvű előiratok miatt.

14 Debreceni végezetül is — a 48-as viszonyok közepette —, az előadások magyar és német nyelven tartását javasolja. Eötvös a javaslathoz ezért megfelelő magyarázó rendelet kiadására kényszerül. Pedig a magyar nép vezetőinek türelmes álláspontjára jellemző nyelvi intézkedés időpontjában a külső okok már nem szóltak amellett, hogy a német nyelvű oktatást pártfogolják, hiszen a közös uralkodó és a bécsi vezetők biztatására ekkor már fegyvert fogott a nemzetiségek felbiztatott része a magyar uralom ellen. De az a tény, hogy a szabadságharc e mozgalmas időszakában a magyar politikai élet e két vezéralakja: Kossuth Lajos és Eötvös József az akadémia sorskérdéseivel foglalkozott, élesen rávilágít annak népgazdasági jelentőségére. A bányapolgárok bekapcsolódása a forradalmi mozgolódásba hatással volt az ifjúságra is. A bécsi forradalom, a felvidéki, a délvidéki és az erdélyi nemzetiségi mozgalmak a honvédelem szervezésének feladatát olyannyira sürgetővé tették, hogy a kormánynak „primer" államvédelmi tevékenysége mellett alig maradt ideje békés alkotómunkára. Időzzünk röviden a selmeci ifjúsággal szoros kapcsolatban lévő bányamunkásság mozgolódásának alakulásánál. Miután Beniczky kormánybiztos biztosítja őket követeléseik megvizsgálásáról (a szlovák nyelv használatáról hivatalos ügyeik intézése során, az anyanyelvi népoktatás fenntartásáról stb.), a bányavidék munkássága - bár bérharcukat tovább folytatják - a magyar forradalom és szabadságharc oldalára áll, s kitart mellette elbukásáig. Néhány példa is hadd álljon itt a magyar forradalom és szabadságharc bányavidéki és ifjúsági közös támogatásáról: az 1848. október-decemberi mozgósításnál tízezer újon-