A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: A tapolcai apátság miskolci kúriája

A tapolcai apátság miskolci kúriája A tapolcai apátság miskolci épülete a mai Kossuth Lajos utca 2. számú ház (a jelenlegi Hungarhotels Pannónia Szállodája, Ül. a volt Agrokonzum egykori földszinti részébe kerülő Roráriusz cukrászda) helyén állt. Miskolc település- és birtoklástörténetének megismeréséhez nélkülözhetetlen Domby-térképen ez a telek 1818-ban 2697-es számmal van jelölve, kiterjedése pedig 400 négyszögöl. A térkép és a kapcsolatos dokumentumok feltüntetik a telek, ül. a telken álló építmények legkorábbi tulajdonosát, a tapolcai apátságot (Curia ad Abbatiam S. S. Petri et Pauli de Tapolcza). A telek és építményei tulajdonviszonyára 1504-ben utal a legkorábbi adat.

1 Ekkor Anna királyné, Diósgyőr ura, egyben a tapolcai apátság kegyura privüégiális levéllel kiemeli a telket a többi jobbágytelek közül, s felmenti a földesúri kilenced és robot teljesítése alól. Az oklevél utal arra, hogy a bencés kolostor által korábban megszerzett jobbágytelekről van szó. Az utalás két vonatkozásban is lényeges: egyrészt a legkorábban kiemelt, vagy nemesített telkek egyike, amely — másrészt — építményeivel együtt — feltehetően — régebben, esetleg évtizedekkel korábban az apátság birtokába kerülhetett. A telek apátsági tulajdonba kerüléséről, annak körülményeiről és idejéről, a legkorábbi épületek formájáról és funkciójáról eddig nem kerültek, — s nagy valószínűséggel állítható — nem is kerülhetnek elő egyértelmű bizonyítékok, írásos dokumentumok. Ennek hiányában mégis elfogadhatónak tűnik Komáromy J. okfejtése, aki a kúriaépítés idejét az 1320—1365 közötti időszakra helyezi.

2 Ez a korszak a Széchy-család miskolci birtoklásának ideje, s ekkor alakul ki a tapolcai apátság birtokainak teljes képe. Ezt követően gyarapodásról, újabb adományokról már nem szólnak feljegyzések, annál több panaszos levél emlékezik meg a tényleges, vagy vélt javak és birtokok időszakonként eredményes, de általában célra nem vezető visszaszerzéséről. A kúria miskolci építése, vagy átépítése mindenképpen összefügg a tapolcai monostor árutermelő és értékesítő, kereskedelmi tevékenységével. A 14 m széles, 200 m hosszú, egyik végén a város piacára nyfló, másik végén a Pecére lenyúló telek alkalmas volt részben szállást nyújtó, részben a raktározás lehetőségeit is biztosító épületek, vagy épületegyüttes kialakítására, összességében alkalmas volt arra, hogy a monostor termékeit raktározza és eladja, ugyanakkor a monostor tagjainak szállása is legyen. Ez a szállás esetleg az átutazókat is segíthette, így joggal tételezhetjük fel, hogy az épület a város legkorábbi alapítású vendégfogadó és kereskedőházainak egyike volt. Ezt látszik bizonyítani egy 1521-ből származó adat, amely az épületet domus lapideának (kőház) nevezi, amely a piactér akkori legjelentősebb épülete, s így mindenképpen összefügg a monostor anyagi-vagyoni-gazdasági helyzetének, szerepének jelentőségével. A tapolcai apátság 1533. évi lerombolását követően a miskolci ház az apátság tulajdonában maradt. Erre utal Oláh Miklós 1535-ben Brüsszelben keltezett levele, amelyben a következőket írja: „ ... van Miskolcon az apátságnak háza, ott, vagy pedig a lelkész