A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: A tapolcai apátság miskolci kúriája

lakban (ez Mindszenten található) is ellakhatnak a szerzetesek addig, amíg a kolostort helyre lehet állítani".

3 Oláh Miklós rendszeres levelezést folytatott Borsod megye főispánjával, Pemfflinger Sebestyénnel és Naszmélyi Demjén diósgyőri alvárnaggyal, s így ismeretei helytállóak, leírásai valósak főleg saját birtokai helyzetével kapcsolatban. De a miskolci ház meglétére utal a diósgyőri vár 1563-ban készített egyik bevételi jegyzéke is. Ebben történik említés a nemesi házak felsorolása között az apátság miskolci házáról, amelynek, ill. a teleknek, melyen az épület áll, az apátság a tulajdonosa.

4 Hasonlóra, tehát a tulajdonviszony változatlanságára utal II. Ferdinánd 1634-ben Bécsben kiállított oklevele is. Az oklevél arról tájékoztat, hogy Ferdinánd Cseh János tapolcai apátot és egri kanonokot megerősíti az apátság miskolci házának birtokában. Mindez annak ellenére történik, hogy a tulajdonjogot bizonyító régi oklevelek a háborús viszonyok között elvesztek, Ül. megsemmisültek.

5 Az oklevél bizonyítja, hogy az uralkodó a telken álló házat minden tartozékával, szabad korcsmáltatásával új adomány címén az apátságnak juttatja.

6 1652-ben Pálfalusy János tapolcai apát, esztergomi kanonok részére összeírják „Miskolc városában a Mindszent portio"-t. Itt említik a „királyi szabadház"-at, „az Miskolczi város piaczon". Az összeírás felhívja a figyelmet arra, hogy az épület teljes egészében alá van pincézve.

7 1673-ban, majd 1688-ban is arról értesülünk, hogy a királyi háznak nevezett épületben rendszeresen bérbe adott apátsági korcsma és emellett mészárszék is működött.

8 A korcsma és a mészárszék a telek Czikó utca (ma: Kossuth u.) felőli frontján létezett. Ennek feltétele a jobbágyporták sorának megszakítása, ill. az apátsági épület mellett egy új utca kialakítása volt. Az apátsági épület az 1500-as évek legvégén vált saroképületté, tehát feltételezhető, hogy 1688-at megelőzően ezen a fronton már kialakult egy gazdasági kapu, ül. több, boltnak is nevezhető helyiség.

9 Ezekről a boltokról első ízben egy 1717-es ingatlanösszeírás tájékoztat. Eszerint a Curia Regalis a piacon áll, „melyben van három szoba és két bolt, melynek egyikéért a rác bérlő évi 30 forintot fizet, a másikért pedig 33 forint 20 krajcárt. Van az épületben mészárszék is, melyet 50 magyar forintért szoktak bérbe adni. A korcsma urasági kezelésben van egész esztendőn át, melyért könnyen 150 rénes. forint árendát lehetne kapni. A curia alatt két pince van."

10 A leírás nagy alapterületű földszintes, vagy olyan emeletes épületre utal, amelynek alsó részén két, görög kereskedő által bérelt üzlet, a korcsma és a mészárszék, míg a felső részén három, hosszabb-rövidebb tartózkodásra is alkalmas szoba helyezkedett el. Az apátság miskolci központjához még három nyomásban elhelyezkedő szántóföldek kapcsolódtak, amelyek terményeit innen árusították, ill. szállították le a piactérre.

11 Amikor az apátság a miskolci és a Miskolc környéki ingatlanainak jelentős többségét bérbe adta, Stajniger András 1736—1743 közötti bérlősége idején - egyebek között elkészült a miskolci ház újabb leírása is. Eszerint: mostanában zsindellyel van fedve, de korábban cseréppel volt. ... az utcárul bé menendő ambitus vagyon a két végén egy-egy ajtóval. Az egyik ajtó az utcáról nyílik, a másik pedig az udvarra szolgál. Ezen ambitus alatt megyén az ember egy garádics alatt egy bótocskába, melyet most húst vágónak és mészárszéknek csináltak. Ez a boltozatos helyiség ajtóval nyílik az ámbitusról, melyen retesz van és függő lakattal zárják. ... Az utca felől pedig a mészárszék táblája vagyon. Ez előtt pedig a kalmár boltja, hasonlóan táblával. Az ámbitusról nyíló ajtón át lehet jutni az udvarra. Itt van a korcsmáros lakása, amely konyhából, szobából és kamrából áll. Az udvarról dupla ajtóval nyílt egy vendégszoba, ebben most Görög János árul, s ezért a helyiségért évi 30 rénes forintot fizet. ... Ezen curiának a hátsó végjn vagy egy kis házikó, mely azonban már teljesen tönkrement, úgy annyira, hogy ha nem reparálják meg egészen elvész. Ezen curiának egészen bekerített udvara volt, deszka kapuval, de immár egészlen puszta, hanem hogy a görög a kőfal végitül sövénnyel el rekesztette és deszkás kaput csináltatott rajta. ... Ezen épületek mind bolthajtás alatt vannak." Az összeírás 3 A HOM Közleményei 33