A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

RÉGÉSZETI-MŰEMLÉKI KÖZLEMÉNYEK - Feld István: Egy gömöri falusi templom

helyreállítás időszaka, gyökeres újjáépítéshez azonban sehol sem volt pénz. Zubogyon is, ahol csak lehetett, felhasználták a régi alapokat, a megmaradt falrészeket. Az ekkor készült falazatokat az építésnél használt egylábú állvány falban maradt részei mutatják. Jellemző érdekesség, hogy még ekkor is az ép állapotban megmaradt keleti résablak mintájára alakítottak ki egy új nyílást a nyugati részen (6. kép). Belül egyszerű formákkal új diadalív készült, a szentélyben lefaragták a boltindításokat. Az építkezés 1726-ban, az új famennyezet elkészítésével ért véget. Zubogy környéke igen gazdag XVIII. századi festett famennyezetekben, de ez egyedülálló közöttük. Azoktól eltérően nem kazettás megoldású, hanem önálló egységeket alkotó, végtelen hullámvonalban végigfutó, leveles-virágos indákkal díszített, párhuzamos deszkákból áll. Mestere valószínűleg távolabbról, talán az északnyugati felvidékről érkezett az újjáépülő kis gömöri faluba. Zubogy azonban már soha nem tudta visszanyerni régi jelentőségét, lakosainak száma is alatta maradt hosszú ideig a XVI. századinak. Lakóinak jelentős erőfeszítésébe kerülhetett, hogy 1758-ban már korszerűsíteni tudták a templomot. Míg azonban másutt, a gazdasági fellendüléstől érintett településeken díszes barokk külső alatt tűntek el a középkori maradványok, itt csak arra futotta, hogy két nagy ablakot vágtak a hajó falába, szél fogóépítmény került a bejárat elé, s egyszerű harangtorony készült a templom mellett (7. kép). A legjelentősebb talán az új berendezés elkészíttetése volt. Két jolsvai festŐasz7. kép. A templom a XVII-XIX. szazadban A rajzok Káldy Gyula munkái talos, Contra András és fia, Mátyás munkája a jellegzetes református bútoregyüttes: a keleti és a nyugati karzat, a padok, a Mózes-szék és a tér közepén emelkedő díszes szószék. Sajnos, a padelőlapokat és a karzatmellvédeket egykor díszítő virágmintákat ma későbbi átfestés takarja. Könnyű azonban elképzelnünk, milyenek voltak, hiszen ugyanezen mesterek alkotásai a rudabányai mennyezetkazetták és padelőlapok, s talán a miskolci Avasi-templom egyes festőasztalos munkái is. E díszítések feltárásával, a mennyezet restaurálásával bizonyára visszanyeri majd egyedülálló XVIII. századi hangulatát a zubogyi egyház.