A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

RÉGÉSZETI-MŰEMLÉKI KÖZLEMÉNYEK - Feld István: Egy gömöri falusi templom

átvitt értelemben értendő: e folyamat során jelent meg a reneszánsz művészet is a gótikus templomépítészetben, pasztofóriumok, ajtókeretezések, berendezési tárgyak formájában. Zubogyon a kegyúr Szuhaiak szerény anyagi lehetőségeiknek megfelelően, de mégis a nagy példákhoz igazodva jártak el. Elbontatták a régi szentélyt, s a meghagyott hajóhoz új, sokszögzáródású, nagy kőrácsos ablakokkal megvilágított, hálóboltozatos szentélyt emeltettek (3. kép). Ez a radikális újítás azonban nem nélkülözte a falusi templomépítészetre jellemző hagyományőrzést és a célszerű takarékosságot: a sekrestyét nem akarták elbontani, s ezért az új szentélyt kissé el kellett tolni — a templom alaprajza aszimmetrikus lett. Az alaprajz kitűzésének és az elkészült falaknak szabálytalanságai azt mutatják, hogy csak egy szerényebb képességű kőművesmester vezette az építkezést. Az ablakok faragott elemeit és a boltozat bordáit bizonyára valamelyik környékbeli kőfaragótól vásárolták meg — ezek ebben az időben már szinte piacra készültek. A szakértelem fogyatékosságának tudható be az is, hogy először még nem támasztották támpillérek a szerkezetileg fontos pontokat, ezek csak a templom bevakolása után épültek meg, talán épp a falak, vagy a boltozat megrepedése miatt (4. kép). 3. kép. A templom a XV-XVI. század fordulóján 4. kép. A templom a XVI. század elején A falu virágzására utal az is, hogy a XV-XVI. század fordulóján kisnemesi családok telepedtek meg itt. Nem lehetetlen, hogy valamelyikük - a Dévényiek vagy az ördöghök - adományából került az egyházközség birtokába az az aranyozott rézből készült gótikus kehely, melyet egy ezüst paténával együtt - egy fazékban elrejtve - a templom egyik sarkában ástunk ki. Ebből az időből már a jobbágyok neveit is ismerjük, s ez arról tanúskodik, hogy az egykori szláv lakosság már teljesen elmagyarosodott. Ez a fellendülés hozzájárulhatott ahhoz, hogy Zubogy - sok környékbeli falutól eltérően - elnéptelenedés nélkül vészelte át a következő közel két évszázad viharait. A XVI. század második felében egymást érő török támadások következtében ugyan házainak fele elpusztult, lakóinak jelentős részét elhurcolták a portyázok. Ennek ellenére a