A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

RÉGÉSZETI-MŰEMLÉKI KÖZLEMÉNYEK - Feld István: Egy gömöri falusi templom

A XIII. század második felében azonban — a király hatalmának gyengülése következtében - a várföldek többsége el adományozásra került. Zubogyot 1282-ben IV. László király a távoli Csanád megyéből ide származott Ajtony-nemzetség tagjainak adta. A magát az I. István ellen lázadó vezértől eredeztető ősi nemzetség ekkorra már elveszítette régi birtokai többségét, s a borsodi-gömöri határvidéken igyekezett új földekre szert tenni. A falurendszer megszilárdulásával, a várföldek fogytával, s így a föld értékének növekedésével azonban már egyre nehezebben tudtak tagjai új területek birtokába jutni. A nemzetséget alkotó családok száma azonban szaporodott, s így mind többen részesedtek a közösen, „osztályos atyafiságban" birtokolt földekből. Ez az 1300-as évek elején oda vezetett, hogy az egyes családok megosztoztak a birtokokon. Általában egy-egy falu jutott mindegyiknek, ahol letelepedtek, udvarházat építettek, s később innen vették nevüket is. Zubogy is így lett a XIV. században a nemzetség egyik - már csak szerény középnemesi szinten élő — családjának, a Zubogyiaknak a központja. Ezt tudtuk meg az oklevelekből, s most nézzük, mi történt ez idő alatt a templommal! Kutatásunk során megállapítottuk, hogy ez idő tájt erősen megsérült - talán össze is dőlt — az épület nyugati része, a főhomlokzatból csak a keleti szélső ablak maradt meg épen. Az újjáépítés során teljesen új bejáratot kellett készíteni a régi helyén - ezt az új igények szerint már csúcsíves kőkeréttel látták el —, s az egykori középső ablak maradványait elfalazva, csak a nyugati részen alakítottak ki egy új résablakot (2. kép). 2. kép. A templomaXIV-XV. században A régészeti kutatás sokszor hajlamos arra, hogy a hasonló sérüléseket-pusztulásokat nagy nemzeti katasztrófákkal, tatárral-törökkel hozzon kapcsolatba. Figyelmen kívül hagyja, hogy a középkor mindennapjai számos más alkalmat is „kínáltak" egy templom pusztulására. A legegyszerűbb építési hibára, az agyagos-vizes talaj mozgásából adódó falkidőlésre gondolni. Még ennél is gyakoribb lehetett egy faluban a tűzvész - a fából és más gyúlékony anyagból készült falusi házakra még a múlt században is gyakran felrepült a vörös kakas. De ha ragaszkodunk az erőszakos pusztításhoz - s kétségtelenül ez sem volt ritka ebben az időben -, van erre is egy konkrét lehetőség. 1299-ben ugyanis bizonyos szomszédos nemesek - bizonyára valamilyen vélt vagy valós sérelmük megtorlására -