A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)
MUZEOLÓGIA-KÖZMŰVELŐDÉS - Cseri Miklós: A Herman Ottó Múzeum Népi Építészeti Archívuma
A Herman Ottó Múzeum Népi Építészeti Archívuma A népi építészet lényegében a falusi és mezővárosi népesség építészete, s hű tükre a magyar társadalom e keretek között élő hagyományos osztálya, rétege történelmének, életmódjának. Alakulásával, változásaival nyomon követi, reprezentálja, jellegéből fakadóan esetleg befolyásolja az itt bekövetkezett termelési, gazdasági és tudati-kulturális változásokat is. A népi építészet kutatása, a kutatások eredményeinek interpretálása hozzájárulhat a magyar falusi— mezővárosi népesség történetének jobb megismeréséhez, ezen rétegek történeti-kulturális változásainak nyomon követéséhez. A magyar népi építészet kutatása, az utóbbi évtizedek örvendetes fellendülése ellenére — mely fellendülésben szerepet játszották a szigorúan vett tudományos feltárások mellett a szabadtéri múzeumok, a tájházak és a műemlékvédelem ún. népi műemléki tevékenységéhez kapcsolódó kutatások — hiányolja azt az átfogó tervszerűséget, mely egy egységes, mindenki által hozzáférhető adatbázis eredménye lehetne. Jelenleg - országos és megyei szinten egyaránt - a népi építészetre vonatkozó történeti és jelenkori adatok a legkülönfélébb intézmények, múzeumok, egyetemi, főiskolai tanszékek, tervezővállalatok, magánszemélyek, ill. más jellegű köz- és magángyűjtemények birtokában vannak. A nehézséget fokozza, hogy sok esetben ezek rendezetlenek, hiányzik a kellő nyilvántartásuk, hozzáférhetetlenek, s ezzel a kutatás számára nehezen vagy alig használhatók fel. Ezt az állapotot megoldandó, a Szendtendrei Szabadtéri Múzeum - speciális kutatási feladatának megfelelően — egy országos érvényű módszertani és gyakorlati programot dolgozott ki a Magyar Népi Építészeti Archívum létrehozására. Egységes szempontok szerint koordinálná ez a gyűjtő-feltáró munkát, s ugyanakkor a felkutatott anyag rendszerezésének, archiválásának is bázisa lenne. Bemutatandó archívumunk létrehozásának is egyik fontos mozgatója volt ezen országos jelentőségű programnak a segítése azzal, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén összegyűjtse a népi építészeti anyagot. Megkezdett munkánknak azonban voltak helyi mozgatói is. Borsod-Abaúj-Zemplén megye hazánk egyik legösszetettebb, legsokszínűbb területe. A változatos természetföldrajzi, történeti, etnikai, vallási viszonyok következtében építészeti képe is sokrétű, árnyalt. Dél-Borsodban a közép-magyar háztípus, az északi területen a palóc háztípus terjedt el, míg Zemplénben és a Bodrogközben a keleti-magyar háztípus egyes elemei is megtalálhatók voltak. Az építőtechnikákat vizsgálva is széles a választék az alföldi jellegű sárépítkezéstől a boronafalas építési technikáig. Talán ennek a változatosságnak a következménye, hogy kisebb területek népi építészeti feltárásai mellett még nem született meg az egész megyét átfogó monográfia. 1 A megye építészeti dokumentációs anyagának összegyűjtése remélhetően a monografikus feldolgozás alapját is képezheti.
