A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

MUZEOLÓGIA-KÖZMŰVELŐDÉS - Cseri Miklós: A Herman Ottó Múzeum Népi Építészeti Archívuma

Megyénk műemléki szempontból is gazdag. Az 572 műemlékileg védett építményből 74 népi építészeti emlék, ami az egész állomány 13%-a. Összehasonlítva az országos átlaggal, megyénkben található a védett épületek 5,8%-a, amely az ország megyéi között a hatodik helyet biztosítja számunkra.

2 Az átadott (Komlóska, Fúzér, Mezőkövesd, Tard, Gönc, Ónod), illetve a készülő (Taktaharkány, Szomolya, Rátka stb.) tájházak megvalósítása mutatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket ez a megye tesz a műemlékvédelem, s ezen belül a népi épületek érdekében. A továbblépéshez azonban itt is szükség volt és van egy adatbázisra, egy archívumra, melyre támaszkodva folytatható a tájházprogram. Végül is ez a három tényező volt az, ami indokolta a Herman Ottó Múzeum Népi Építészeti Archívumának létrehozását. Az elvi megállapodások után lényegében 1982-ben kezdődött el a konkrét anyaggyűjtés. Célul tűztük ki, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére vonatkozóan összegyűjtünk minden olyan leírást, fényképfelvételt, rajz- és tervdokumentációt, amely információkkal szolgálhat a megye népi építkezéséről. A gyűjtés kiterjed helyi, megyei és országos köz- és magángyűjteményekre egyaránt. A gyűjtés módszerére jellemző a másolás, illetve másoltatás mellett a konkrét felmérés és szöveges anyaggyűjtés is. Az eddigiek során a sárospataki Rákóczi Múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum, mezőkövesdi Matyó Múzeum és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke fotótáraiból került át az összes megyei vonatkozású fényképfelvétel. A Néprajzi Múzeum anyagának másoltatása folyamatosan történik (az első 1500 db már elkészült). A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács V. B. ÉKV Osztálya tervtárából másolatokat készítettünk a megye népi építészeti szempontból fontos épületeinek felmérési —, helyreállítási és településrendezési tervdokumentációiból. A másolatok beszerzése mellett immár negyedik éve rendezzük meg népi építészeti táborunkat a megye építészetileg kevésbé kutatott területein. A harmad-, negyedéves építészmérnök-hallgatók Bükkalja, Boldogkő váralja és környéke, Szászfa és környéke, valamint a Tornai-karszt területén kb. 60 település hagyományos jegyeket viselő épületeiről készítettek precíz felméréseket, fotókat és szöveges műszaki leírásokat. Nagy József András egri építész által vezetett táborok anyaga is az archívumunkba került. A legnagyobb építészeti anyag birtokosa, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum is végeztetett felméréseket Ózd környékén és Taktaközben 1984-ben. A közel 50 épület teljes dokumentációjának egy példányát is sikerült megszerezni. A Szabadtéri Múzeum egyéb, korábbi felméréseken nyugvó, megyei vonatkozású anyagát folyamatosan másoltatjuk, s tárgyalásokat folytatunk az OMF hasonló jellegű anyagának megszerzéséről is. A szöveges — fotó —, és tervdokumentáció archiválását, nyilvántartását naprakészen elkészítettük. A Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattárának és Fotótárának építészeti vonatkozású anyagát is kigyűjtöttük, kartonoztuk, illetve utaló kartonokkal hozzáférhetővé tettük. A közel hároméves munkánknak már megmutatkoznak eredményei. Archívumunkban jelenleg található 11 534 lap szöveges néprajzi és műszaki leírás, 13 565 db fényképfelvétel és 1808 db rajz- és tervdokumentáció. Továbbra is feladatunknak tekintjük a már jelzett, ül. újabb gyűjtemények fotó- és tervanyagának másoltatását. A következő munkafázisban szeretnénk az építészeti leírások néprajzi gyűjtések megszerzését is, tudva azt, hogy ez az óriási anyag hosszú éveket vesz majd igénybe. A Népi Építészeti Archívum bemutatása kapcsán feltétlenül szólnunk kell a Megyei Műemléki Topográfia előkészítő munkálatairól. Lényegében archívumunk is ezen munkálatokhoz sorolható, és pénzügyi fedezetét a Megyei Tanács V. B. ÉKV Osztálya és a mú-