A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

MUZEOLÓGIA-KÖZMŰVELŐDÉS - Lukács Gáspár: Dala József István (1901-120 1985) Szilágyi Dezső: Nagybányai mesterek képei a Szilágyi-gyűjteményben

Nagybányai mesterek képei a Szilágyi-gyűjteményben Anyám, Szilágyi Tamásné, született Benes Irén, aki Divald Kornél művészettörténész munkatársa volt, századunk elején rakta le a ma Szilágyi-gyűjtemény néven ismert képző- és iparművészeti gyűjtemény alapjait. Képgyűjtő célkitűzéseiben igen jelentősek a nagybányai művésztelep legjobb alkotóinak darabjai. így gyűjteményünk ma, az alapító Hollósy Simonnak, majd Ferenczy Károlynak, a XX. századi magyar festőművészetünknek egyik legkiemelkedőbb alakjának, továbbá a Nagybányán élő Thorma Jánosnak, a nagybányai művésztelep alkotójának és Iványi Grünvald Bélának, a nagybányai kolorit mesterének jeles képeit őrzi. A művésztelepet 1986-ban Hollósy Simon alapította, mint mücheni magániskolájának nyári munkahelyét. Hollósynak Nagybányáról történt későbbi kiválása után, a művésztelep 1902-ben tandíjmentes szabadiskolává alakult át és ettől kezdve Ferenczy Károly, Thorma János és Iványi Grünvald Béla vezetik. 1910-ben Iványi Grünvald Béla is megvált Nagybányától. Ekkor a művésztelep vezetését Ferenczy Károly és Thorma János veszik át. Művészeti elveik és a nagybányai táj egyre jelesebb helyet biztosít festőink körében az iskolának. Úgyszólván minden fiatal magyar művész rövidebb, vagy hosszabb időre felkeresi Nagybányát, amely 1927-ben szépművészeti iskola címmel átalakul. Ettől az időtől kezdve még jobban vonzza az érdeklődőket. Nagybánya célkitűzései és eredményei döntő hatást gyakorolnak, a századunk elejei festőművészetünk és az úgynevezett posztnagybányai művészek kialakulására. Hollósy Simon: 1857-ben Máramarosszigeten született, 1918-ban Técsőn halt meg. Müncheni munkássága alatt a Hollósy-kört alapította meg. A gyűjtemény tulajdonában lévő képe Técsőn készült. Mint alapító jelentős ideig Nagybányán dolgozik. Amikor nézeteltérések alakultak ki társai között, elmegy Nagybányáról. Először 1902-ben Fonyódra, majd Técsőre költözik. Técsői műtermébe is fogadja nyaranta müncheni követőit. Técsői munkásságát kitöltötte, nagy képének a Rákóczi-indulónak a megfestése, valamint a falusi utcarészletek, a paraszti házak, az udvarok, a tiszai tájak és a Nereszen-hegy megfestése. Técsői korszaka hangsúlyosan tükrözi rendkívül impulzív, szenvedélyes, talán kissé dekoncentrált lelkivilágát is. A gyűjteményben levő Técső című képének méretei: 58,5 és 58,5 cm. Anyaga: olaj és vászon. A kép negyedrészét uraló területen elszélesedő falusi utca. Az apró, szalmafedeles paraszti házak, fehér vagy árnyalt barna színeikkel foglalnak helyet. Fényeik izennek a hosszú utcasor elkeskenyedő távlatába és kiemelik középen, a magasabb, az emelkedett fehér falú házat. Hollósy - a técsői paraszti szokásoknak megfelelően — itt-ott a képébe fákat is tűzdel. Ezek apró zöld koronájukkal a fények életerős fokozói. E fények és árnyak az utcai vetületben végtelen nyugalmat és festői biztonságot sugároznak. E remekbe szerkesztett utcasor fölött, a kép háromnegyedében a világoskék técsői égbolt