A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

MUZEOLÓGIA-KÖZMŰVELŐDÉS - Lukács Gáspár: Dala József István (1901-120 1985) Szilágyi Dezső: Nagybányai mesterek képei a Szilágyi-gyűjteményben

1. kép. Hollósy Simon: Técsö 2. kép. Thorma János: Húsvéti jelenet Nagybányán foglal helyet. A hatalmas égbolt „kékje" sugarazza és harsogja a jól ismert Hollósy ,Jcékek" egybeforraló, végtelen és tiszta, parancsoló nyugalmát. Thorma János: Kiskunhalason 1870-ben született, 1937-ben Nagybányán halt meg. A gyűjtemény tulajdonában lévő képe: Húsvéti jelenet Nagybányán. Naturalista iskolázottsága romantikus vérmérsékletű művész. Munkásságában mindig érezhető, hogy legjelentősebb mesterének — Székely Bertalannak — művészete mekkora nyomot hagyott rajta. Stílusa talán eklektikus, de egyformán lehet a naturalizmus képviselőjének és a romantikus történelemfestészet hívének is tekinteni. Spanyolországban és Hollandiában is járt. Rendkívüli hatással volt reá Rembrandt kifejező művészete. A gyűjteményben levő kép méretei: 41 és 45 cm. Anyaga: olaj és fa. A kép előterében színes ruhákban vonuló aszonyok, kezükben húsvéti ételeket visznek, kendőkkel letakarva, a templomba húsvéti szentelésre. A háttérben, a domboldalon, a nagybányai templom ünnepi körvonalakban. A virágzó fák robbanó tavaszi színei, a tavasz és a húsvét gondolatait sugározzák. A kopasz földterületek széthúzva, a környező zöldekkel, a fehérekkel, a sárgákkal és az égbolt tavaszi fényeivel, a nagybányai tavaszt és a húsvét népi örömeit közlik. Iványi Günvald Béla: Somogysomon született 1867-ben, 1940-ben Budapesten halt meg. A gyűjtemény tulajdonában levő képe: Faluvégi táj. Méretei: 25 és 35 cm. Anyaga: olaj és vászon. Művei 1889—1909-ig a nagybányai művésztelep jellegzetes vonásait tartalmazzák. Ezen idő után stilizáló törekvések figyelhetők meg rajta. 1920-tól kezdve munkáit az alföldi festők hatását ötvöző impresszionizmus jellemzi, ő is Székely Bertalan tanítványa volt. 1886-ban Münchenben a Hollósy-körhöz kapcsolódott. 1887-ben Párizsban tanult. 1892-ben Ferenczy Károly társaságában visszatért Münchenbe és újra a Hollósy-körhöz kapcsolódik. 1894-ben Egyiptomba jár. 1896-tól újra Nagybányán dolgozik. Korának e képein, a plein air problémáit pengeti meg. Művészetére legtöbbet Ferenczy Károly hatott. 1903—1905-ig napfényes, derűs képek végtelen sorát alkotja meg. 1907-ben újra Párizsba megy és a neosok hatására elfordul a nagybányai szigorú természetelvűségtől. Párizsból hazatérve, 1909 után eltá-