A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Nóvák László: Temetés és sírjelölés az Ung vidéken

lokrészen sajátos ornamentika látható: négyágú forgórózsa, alatta fekvő félholddal. Ez a motívum csak Szirénfalván bukkan fel, a környékben is csupán egy helyen, a Bodrogköz peremén fekvő Karos temetőjében található meg (10. kép). A köznapi gondolkodás a félholdmotívumot összekapcsolja a törökséggel, a török hódoltság korában keresi a magyarázatot. A félholdnak valójában semmi köze a törökhöz. Általános élet-halál szimbólumról van szó: a forgó rózsa a napot, a fényt, az életet, a félhold pedig a fogyó holdat, a nappal együtt pedig az elet múlandóságát jelképezi. Ez a motívum megtalálható a XVIII-X1X. századi sírköveken (pl. Szabadszálláson), más, de azonos jelentésű ornamentikával (törött rózsa, leégett gyertya stb.) együttesen.

4 Egyetemes jellegét bizonyítja az, hogy megtaláljuk ezt a szimbólumot egy XIX. század bolgár freskón is.

5 A sírjelölésnek egy archaikus módja is megtalálható területünkön: a sírra élőfát ültettek a temetés után, mint Abarán, vagy a zempléni Alsómihályiban (11. kép), Nagyszaláncon, s Komlóskán.

6 Az élőfa sírhantba ültetése általános szokás a Kárpát-medencében,

7 sőt azonkívül is, a Balkánon, s német területeken egyaránt. A felvidék más részein is ismerünk ide vonatkozó adatokat. Pl. Mikszáth Kálmán szülőfalujában, Szklabonyán, a katolikusok is ültettek fát a sírra, mégpedig gyümölcsfát, amelynek termését a család, illetve a rokonság között osztották szét: „Már maga a temető se olyan zord. A közepén óriási kőrisfa lombsátora kínálkozik fekvőhelynek. Á fél falu elférne alatta. ... Aztán az a különös szokás is megvan .. ., hogy a sír fejéhez nem szomorúfűzfát ültetnek, vagy 10. kép. Fejfa fogyó hold motívummal. 11. kép. Lábfás sír (az előtte levő síron Karos, 1981 lapos kövek nyugszanak a fejfa helyén). Pusztafalu, 1981