A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Deli Edit: Közbirtokosságok, legeltetési társulatok a Szuha-völgyben

alakult meg a Legeltetési Társulat, „maga Papp Béla főszolgabíró volt itt megalakítani" A Legeltetési Társulat első elnöke Paizs Dániel volt. Zádorfalváról nem került elő sem névjegyzék, sem alapszabályzat, sem legelőrendtartás, csak egy jegyzőkönyvmásolat, mely szerint a „legelő társul at megalakulását célzó tájékoztató gyűlést..." tartanak.

29 E jegyzőkönyv szerint ,,. . . a közbirtokosság jelenlévő tagjai elhatározzák, hogy minden egyes legelőtulajdonos jogait oly mértékben élvezheti .. . mint amennyi legelőilletékessége van. Egy-egy legelőilletékesség pedig mint eddig, 2 hold ingatlan után jár, akinek az ezt meg nem haladó legelőtulajdona van —, az ilyen tulajdonosok társulva gyakorolhatják majd szavazataikat.

30 Alsószuhán külön társulatuk volt a nemeseknek — Nemesi Közbirtokosság — és az úrbéreseknek — Úrbéres Birtokosság -. Az Úrbéres Birtokosság egyhangúlag kimondta, hogy „legeltetési társulattá nem alakul, mert közlegelője nincsen. Volt ugyan a Kis Erdő dűlőben egy kb. 15 k. holdnyi kiterjedésű legelőjük, amelyet azonban az elődeik kb. 40 évvel ezelőtt, de minden esetre 1894 előtt felszántottak és részarány szerint felosztottak. Azóta az Urbéresség azt háborítatlanul szántóföldnek használja. Az un. Közbirtokossági Közlegelőben részesek az úrbéres birtokosok is."

31 A Nemesi Közbirtokosság legeltetési társulatának alakuló közgyűlésén megállapították, hogy a tagosítás által keletkezett, de minden közbirtokos egyéni telekkönyvében feltüntetett és a természetben is felosztott és kiosztott, de „önként közösben és közös használatra hagyott ingatlan legelővel rendelkezik úgy, hogy a jövőben is meghagyandó lesz, kinek-kinek egyéni telekkönyve a felosztással együtt."

32 Az alakuló gyűlésen elkészült névjegyzékben 91 birtokos szerepel. Összesen 233 legelőilletékességgel és 233 szavazattal. Az alapszabályzatban rögzítették, hogy az egyéni telekkönyvek továbbra is fennmaradnak. Az alapszabályzat hivatalos nyomtatvány, amelyben a rendeletet paragrafusokba szedve közölték, s az egyes paragrafusoknál, a helyi követelményekhez igazítandó rendelkezéseknél helyet hagytak a közgyűlésen hozott határozatok bejegyzésére. A legelőrendtartás szintén hivatalos nyomtatvány, amelybe be kellett jegyezni a legelőre vonatkozó határozatokat. így az alsószuhai legelőrendtartásból megtudható a legelő pontos területe - 133 k. hold 162 n.-öl — , valamint a részletes telekkönyvi bejegyzésből az egyes tulajdonosok részesedése is. A legelő rendtartás szabályozza, hogy a legelőre 300 számosállatnál többet nem lehet kihajtani. Meghatározza, mi vehető egy számnak, így „minden szarvasmarha egy szám, úgyszintén a ló. Az igavonó ökör és ló 1/2 szám, 3 db sertés 3/4 éves korig 1 szám, azon alól 1/2 évesig 2 db 1 öregszám, azon alól 3 db 1 öregszám. A sertések részére a gazdatanács köteles évenként a sertéslegelőt kijelölni, de a pataknak a nagyerdő felőli oldalára sertést ráhajtani nem szabad. Közlegelőn juhot tartani nem szabad, akinek még juha van egy év alatt kötelesek azt a legelőről kivonni, addig 8 db juh 1 számosállat."

33 A legelőrendtartást, az alapszabályt és a névjegyzéket jóváhagyták a legfőbb szervek is 1932. szeptemberi dátummal. Azonban 1933-ban az alsószuhai legeltetési társulatot felszólították, hogy járuljanak hozzá az egyéni telekkönyvekben nyilvántartott, de közös legelőnek átengedett terület közös telekkönyvi bejegyzéséhez, ahol a tulajdonos az Alsószuhai Nemesi Közbirtokosság Legeltetési Társulata lett volna. A rendkívüli közgyűlésen hozott határozat a következő volt: „a közbirtokos tagok kijelentik és elhatározzák, hogy az egyéni telekkönyvben eddig nyilvántartott tulajdonukat közös telekkönyvezés céljára csak akkor engedik át, ha az egyes tulajdonosok területét mutató határvonalak sértetlenek maradnak és ha az egyesek parcelláján ma meglévő és értékeket képviselő fák továbbra is a mostani birlaló tulajdonában maradnak - azokat a legelőtársulat bármely más tagja magáénak nem tekintheti — az ingatlanon csak közös legeltetési joga van egy-egy birtokossági