A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Deli Edit: Közbirtokosságok, legeltetési társulatok a Szuha-völgyben

tagnak."

34 Végül e határozatot a jelenlévők nem szavazták meg, a legelőtársulat megalakulásához szükséges közös telekkönyvezési nem lehetett megvalósítani. Ezután 1933 novemberében a Földművelésügyi Minisztérium a következő határozatot hozta: „Az alsószuhai közbirtokosság legeltetési társulata alapszabályait jóvá nem hagyom és a bemutatott névjegyzéket, alapszabályokat és legelőrendtartást megsemmisítem, mert a legeltetési társulatot csak osztatlan közös tulajdont képező legelőkre nézve alakitható. Az alsószuhai közbirtokosság közös legelője ugyanis az alapszabályok 2. §-a szerint nem képez telekkönyvi közös tulajdont, hanem egyéni tulajdont képező ingatlanokból álL a közbirtokosság pedig az 1932. évi december hó 30-án tartott közgyűlésen hozott határozata szerint nem járult hozzá ahhoz, hogy a társulat kötelékébe vont ingatlanok az egyes telekjegyzőkönyvből le és a 29 900/1931. I. M. sz. rendelet rendelkezésének megfelelően egy újonnan nyitandó közös telekjegyzőkönyvbe átjegyeztessenek és ott azokra a tulajdonjog a társulat javára bejegyeztessék. Ennél fogva ezekre az ingatlanokra nézve legeltetési társulat még akkor sem alakitható, ha az egyes tulajdonosok az ingatlanok közös legeltetésére nézve meg is egyeznének."

3 5 Ezek után Alsószuhán továbbra is a Közbirtokosság hatáskörébe tartozott a legeltetés megszervezése, szabályozása. Végezte azokat a feladatokat, amelyeket Szuhafőn és Zádorfalván a Legeltetési Társulat. E két faluban a Legeltetési Társulatnak külön vezetősége volt, nem a közbirtokossági vezetőség irányította. A Közbirtokosság és a Legeltetési Társulat működését a recens gyűjtés nyomán vizsgáltam, mert jegyzőkönyveiket nem találtam meg sem a községi sem, a megyei levéltárban. A legfontosabb ügyekben a közgyűlés döntött, amelyet általában évente kétszer hívtak össze, márciusban és októberben. Azonban ha szükség volt rá, évente több rendkívüli közgyűlést is összehívhattak. A lakosságot dobszóval, a kisbíró értesítette a kezdés időpontjáról, a gyűléseket az iskolában tartották. A tényleges ügyeket a vezetőség intézte, amelyet általában 2-5 évenként választották újjá. A vezetőség tagja volt az elnök, a pénztáros, a hitesek, az elnökhelyettes és Szuhafőn választottak kondásbírót is. A kondásbíró feladata volt a kondás járandóságának Összegyűjtése, a kanok vásárlása, a kannak járó takarmány beszerzése, vagy összegyűjtése a tagoktól. A vezetőség általában 5—7 emberből állt. A vezetőség alkalmanként ülésezett, mindig az elnök házánál. Legfontosabb feladatuk volt a pásztorfogadás. Mindhárom faluban volt kondás, gulyás, csordás, alkalmanként — egy-egy szezonra — fogadtak makkoskondást is, ha volt elegendő makk. A makkoskondás feladata volt a hízni való állatok legeltetése a falvak határában lévő erdőkben. Az ősszel kihajtott állatokat gyakran csak a disznóvágás idejére hajtották haza. Általában a kondás családjából vállalta el valaki (valamelyik fia) a makkosnyáj legeltetését. A pásztorfogadás időpontját előre kidobolták, s akkor a pásztoroknak az elnök házánál kellett jelentkezni. A pásztorokat később a közgyűlésen választották meg, ott szabták meg a bérüket is. Sajnos, nem került elő még a három faluból olyan kommenciós levél, amelyben a pásztorbéreket határozták meg, így a recens gyűjtésre kell hagyatkoznom. Az emlékezet szerint a csordás kapott egy-egy számosállat után egy véka búzát a gazdáktól. A Társulattól fél hold földet, lakást a pásztorházban, szedegetési jogot a legelőn, s tarthatott meghatározott számú állatot a közös legelőn, ez általában egy tehén volt. Kapott bocskorpénzt, s járt neki a tavaszi kihajtás előtti napon kerülés is. Ekkor a csordás és a felesége körbe járta a falut és a gazdáktól kaptak lisztet, tojást, sót, szalonnát, liternyi babot, egy-egy szakajtónyi krumplit, néha kenyeret, esetleg italt is. Az adományokat hamvasba vagy kosarakba gyűjtötték. Adatközlőim szerint hasonló bért kapott a gulyás is: egy tehén után kb. 15 kg búzát, lakást, bocskorpénzt, legeltetési jogot, kerülés-