A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Deli Edit: Közbirtokosságok, legeltetési társulatok a Szuha-völgyben

szántófölddé alakították. A járási fó'szolgabiró és alulirott felügyelő' még az 1925. évben tettek a Földmüvelésügyi Minister Úrhoz oly előterjesztést, hogy a község állattenyésztési érdekeit megóvandó, a legelőt állíttassa vissza. Az előterjesztésnek azonban a Minister Ur a fentebbi okokból eleget nem tehetett."

1 9 „Zádorfalva község a legelő feltörése óta az alsószuhai határban fekvő, az alsószuhai 232. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt, egyesek nevén álló, de közösen kezelt, állami kezelésben lévő erdejét használja legelő gyanánt, még pedig 1931-ig engedély nélkül."

20 „Midőn az 1931. évben erdészeti érdekből a jószágállomány teljesen legelő nélkül maradt, a m.kir. Földmüv. Minister Ur 72 245/1931. 1-2. F. M. szám alatt kivételesen engedélyt adott arra, hogy az erdőterületből 145 k. hold szarvasmarhával, 41,2 k. hold sertéssel legeltethető legyen, ezen terület azonban az erdők állományából ki nem vonattak, s ma is erdőrendészeti felügyelet mellett állanak."

11 „Véleményem szerint ezen területekre nézve a Társulat ez idő szerint meg nem alakitható, s ez csak azon esetben volna lehetséges, amennyiben a Minister Ur a területnek az erdők törzskönyvéből való törlését, illetve a területek átminősítését megengedné."

2 2 „II. Alsószuha községben az alsószuhai 72. számú telekjegyzőkönyvben a következő területek szerepelnek: 377 n. öl szántó, 16 k. hold 1414 n. öl legelő és 40 k. hold 1342 n. öl erdő. A helyszínen történt bemondás szerint 17 k. holdnyi legelő egyesek szerint 20, mások szerint 25 évvel ezelőtt felosztatott Ministeri engedély nélkül azért, mert ezen területek elszórtan feküsznek, ezen felül elegendő legelőjük van."

2 3 „A telekkönyvben fenti területekre a telekkönyvi korlátozás az 1908. évi XVIII. tc. 9. §. értelmében 1909. ápr. hó 26-ánjegyeztetett fel."

24 „Van Alsószuhán még a közbirtokosságnak, bár egyénenként telekkönyvezve 139 holdnyi területe, mely „Ritka Erdő" néven mint közlegelő, tagositáskor lett közösben hagyva, s a kataszterben is mint legelő szerepel."

2 s „Mind két legelő érdekeltség az 1913. évi X. tc. 1. § -a értelmében alakítandó Társulattá."

2 6 „III. Szuhafő községben a Közbirtokosságnak a zádorfalvi határban van közös fás legelője, mely a telekkönyv szerint a következőkből áll: 1 k. hold 244 n. öl szántóból, 200 k. hold 1326 n. öl erdőből. A kataszter szerint ezen területből 30 k. h. 709 n. öl legelő, mig 171 k. hold és 705 n. öl erdő. Dacára annak, hogy a terület legnagyobb része erdőnek van feltüntetve, az mindig közös legelő volt - a legöregebbek emlékezete óta -, hogy az tényleg legelő, igazolja az 1908. évi XLIII. tc. 9. §-a alapján eszközölt telekkönyvi korlátozás is. A Magyar kir. Erdőhivatalból R. M. szerzett adatok szerint nincsen ezen terület az erdők törzskönyvében. Tekintettel arra, hogy ezen terület már a tagosítás alkalmával is mint legelő szerepelt, érdekeltsége a törvény 1. §-a alapján volna legelőtársulattá alakítandó . .."

2 7 A m. kir. Erdőhivatal Főmérnöke azonban levelében közölte, hogy a „zádorfalvi magánbirtokosok tulajdonában lévő, Alsószuha község határában fekvő megosztott... a természetben kijelölt és elhatárolandó 145 k. hold szarvasmarhával és 40,2 k. hold sertéssel legeltethető erdőterület nincs állami ellátás alatt, . . . közös legeltetésre engedélyezettek, azonban az erdők törzskönyvében továbbra is mint erdők nyilvántartatnak. Alsószuha községben a 40 k. hold 1342 n. öl erdőterület .... az alsószuhai volt úrbéresek tulajdonában állami ellátás alatt álló erdőterület, mely az 1879. évi XXXI. tc. hatálya alá tartozik, s így a megalakítandó legelőtársulat legeltethető területe közé ezen erdőterület be nem vonható."

28 Mindezeknek az a lényege, hogy a zádorfalviak a legelő feltörése után az alsószuhai határban lévő erdős legelőben legeltettek, mely a zádorfalvi közbirtokosság tulajdonát képezte. A szuhafői közbirtokosságnak a zádorfalvi határban volt közös fás legelője. Az alsószuhai közbirtokosságnak 139 holdnyi legelője volt amelyet közösen használtak, de amely egyéni tulajdonban volt. A közbirtokosságok tulajdonában lévő erdőterületek a megalakítandó Legeltetési Társulatok tulajdonát nem képezhetik. Ezek után került sor 1931-ben a legeltetési társulatok megalakítására. Szuhafőn 1931 szeptemberében a legeltetési társulat megalakítását előkészítő közgyűlésen már határozatot hoztak a társulat megalakításáról. Azonban sem az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve, sem a legelőrendtartás, sem a társulat alapszabályzata nem található meg, csak egy névjegyzék, amelyből megállapítható, hogy 66 tulajdonos összesen 176 és fél legelőilletőséggel rendelkezik. A falubeliek emlékezete szerint ünnepélyes külsőségek között