A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Hizsnyan Géza: Orvostörténeti adatok Gömörből

Orvostörténeti adatok Gömörből Ha egy kor, nép, ország vagy tájegység történetével, kultúrájával foglalkozunk, főként a népművészetét, néprajzi, irodalmi és képzőművészeti hagyományait szoktuk előszámlálni, s rendszerint igen mostohán bánunk az ezeknél látszólag kevésbé attraktív, de jelentőségében mindenképpen velük egyenrangú fejezettel: a tudománytörténettel. Erőt és hitet adó, ösztönző példákkal leszünk így szegényebbek. Az egykori Gömör-Kishont vármegye egészségügyének átfogó összefoglalása orvostörténeti szakmunka feladata. Mi most csupán azt próbáljuk e vonatkozásban néhány arcképvázlattal felmutatni, kiket adott hajdan szűkebb pátriánk a megyének (az egyesülés előtt a két megyének) és az egyetemes orvostudománynak. „Kitelt az év, a perc lejára, Hogy Debrecen híres tanára, Mint vérrel esküvé egy rossz nap, Átadja székét — a Gonosznak." így kezdi Arany János „Hatvani" című versét, mely arról a Hatvani Istvántól szól, aki rimaszombati polgárcsalád sarjaként látta meg a napvilágot, innét emelkedett európai hírű tudóssá, mi több, az akkori honi köztudatban legendává. Erre a legendára utal az idézett vers, s van egy másik nevezetes irodalmi feldolgozása is: Jókai „A magyar Fauszt" című regénye. Hogyan, miáltal lett legenda a nagy tehetségű, Európa hírneves egyetemeit megjárt orvostudósból, aki a leideni, heidelbergj és magdeburgi egyetem kecsegtető meghívásai ellenében a hazatérést, a Debreceni Kollégiumot választotta? Miként lett „az ördög cimborája", rettegve tisztelt tanár? Nézzük tovább Arany versét, benne rejlik a valószínű magyarázat: „Az asztalon pedig halommal, Egy gólyalábú cirkálómmal Sötét, kormos edények állnak: Eszközi bűvös mágyiának. Mellettük egy magasabb állvány, Fából csinált rezes nagy bálvány, Uvegtányérral, mint malomkő : S ha hozzáérsz, megüt a meny kő." A matematikát, fizikát és — Magyarországon először — kémiát (valamint sok más tárgyat, pl. csillagászatot, orvosi fiziológiát, logikát stb.) tanító Hatvani a babonákkal, hiedelmekkel, előítéletekkel teli korban fizikai - köztük elektromosságtani — kísérleteket végzett és mutatott be hallgatóinak, s a nép a kisülések okozta fényjelenségeket, az áramütést és egyéb fizikai és kémiai folyamatokat tartotta az „ördög praktikáinak". Furcsa ellentmondás, hogy míg ő maga sátáni hírbe keveredett, nagy része volt az „ördögűzésben", a babonák szétfoszlatásában. A hiedelmeket cáfolva a természeti jelenségek