A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Hőgye István: Adatok a Zemplén megyei cigányság XVII-XVIII. századi történetéhez

koborlani sokféle károkat és lopásokat végbe vinni szokott czigány nemzetség megzabolázására nézve ... A ló tartásától tellyességgel tilalmaztassék Passus nélkül utazni, vásárra menni 25 pálcza büntetés alatt szabad ne légyen, az idegen czigányság pedig vármegyénkben teljességgel ne eresztessék, hanem azonnal üzettessék ki és verettessék vissza."

2 1766-ban az országos rendelkezések hatására Zemplén, Abaúj és Borsod megye is elrendelte a kóborló cigányok letelepítését. „Naponként tapasztalható lovak lopása annyival is inkább eltávoztathassék és az arra hajlandó Czigány Nemzetség ezen alkalmatosságtól és szokástól elvonattassék, mostan tartott gyűlésünk alkalmatosságával újra megújítván azon rendelkezésünket és végzésünket, hogy azoknak semmi kigondolható szín és mód alatt lovakat tartani, azokkal vásárokra járni és kereskedni szabad ne légyen." Máskor a következőket határozták: „Az Czigányságnak meg zabolására és bizonyos Lakó Hellyekre leendő meg határozása most újonnan sürgettetvén az felséges Királyi Helytartó Tanács által, ugy magunk is bővebben meg fontolván kóborlásokbul származó sokféle rosszaságoknak mivoltát. . . Generális Gyűlésünkben meg egyezett akarattal olly rendelést tettünk, hogy Megyénkbelieknek minden sátorozás és kóborlás keményen eltiltatván bizonyos hellyeken az is nem sátorban, hanem házakban lakni tartozzanak." Borsod megye még szigorúbb rendszabást hozott: „Megyénknek azon lakosait, kik czigány nevezett alatt voltának, az idestova kóborlásoktól és felebarátjaiknak meg károsításától eddig folytatott élettől el vonhassuk oly rendelést tettünk . . . Sátorjaik elszedessenek, hogy ily móddal az állandó lakásra és házak építésére kényszeríttetvén az józan erkölcshöz és más szegény lakosaink módja szerint élelmeknek kereséséhez szokjanak."

21 A cigánysággal szemben Zemplén a szomszédos vármegyékkel együtt hasonló szigorral és következetességgel járt el, bizonyítja, hogy intézkedéseit sorra megküldte Abaúj, Borsod, Bereg, Ung és Szabolcs vármegyéknek is, mint 1771-ben tette: „Felsőbb esztendőkben Megyénkben lakozott Czigányságot sok féle kárvallásait az népnek tapasztalván, lovak tartásaiul ell tiltottuk volna, gondolván áztat, hogy azután az lótartás letelepedtetektoek főképpen meg engedődvén más és többi szegény adó fizető népünk módgya szerint fogja követni élelmének folytatását. Ellenkezőt tapasztalván abban, hogy tovább tovább gonosz szándékjokat ne követhessék és igy az tolvajság és cserélés által szegény népünk ne kárositassék. Közös akaratul ezen Gyűlésünkben ell végesztük, hogy senki Megyénkben Lakozó Czigányok közzül ezután lovat ne tarcson, a' kinek pedig vagyon asztat usque 1-mum Marty. 1771. elladgya, más képpen azonnal ell vétetődik ingyen vagy meg lövöldösztetik, ugy hasonlóul ha más szomszéd Nemes Vármegyébül Megyénkben jönne valamely czigány lovon, azon ló is azonnal confiscaltatik és maga viszsza igazittatik, de hogy ezen végezésünk annyival is hathatóssabb erőt vehessen és állandóbb lehessen, Nagyságtoknak, Kegyelmeteknek is szomszédságosan jelenteni kívántuk, kérvén, hogy Megyéjekben ezen rendelésünket közönségessé tenni, hogy az által is kára kinek kinek ell távoztatthassék és vélünk ezen köz jó rendtartás véget hasonlóul megh egyezni ne terheltessenek . . ."

2 2 1773-ban a tokaji járás főszolgabírája már alig tűrte meg a cigányok jelenlétét a kerületében, körlevelében utasította a bírókat, hogy „. . . Mindenütt az hol czigányok vannak, azoknak kunyhólyokat hánnyák széllyel, idegen czigány hajon verjék vissza hova való és ha csak czigányul beszélnének is mindjár pálcázzák és korbátsollyák."

2 3 1784-ben II. József parancsára még kegyetlenebb utasítás jött, amelyben az állandó munkanélküli cigányoktól gyermekeiket elszakították és mesterségre nevelték magyar családok felügyeletében; a megyei körlevél erről így számolt be. „Mivel Ó Felsége keményen újra az czigányok regulaioját sürgeti s elsőben is parancsolja, hogy nem musikával, hanem kézi munkával kenyeret keressenek. Azért minden város és helység Birái azonnal