A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

VOLOGDAI TANULMÁNYOK - A. V. Bikov: A Vologda Területi Múzeum numizmatikai gyűjteménye

A Vologda Területi Múzeum numizmatikai gyűjteménye A Vologda Területi Múzeum (a továbbiakban VTM) numizmatikai anyaga nem tartozik a Szovjetunióban őrzött érdemrendek, emlékérmek, pénzérmék nagy gyűjteményei közé. Mennyisége alig több mint 75 ezer egyedi darab. A gyűjtemény főként helyi anyagra épülve Oroszország és olyan külföldi államok pénzérméit

1 tartalmazza, amelyek többsége funkcionált a vologdai területen a különböző történelmi korszakok folyamán. A gyűjtemény anyaga lehetőséget ad a pénzforgalom regionális különlegességeibe való betekintésre és bizonyos tudományos érdeklődést is igazol. A gyűjtemény anyaga régóta vonzza a tudósok figyelmét, akik több ízben vizsgálták a vologdai numizmatikai gyűjteményt.

2 A gyűjtemény néhány darabját a szakemberek alaposan megvizsgálták, ez főként a XV— XVII. századi értékes pénzérmékre vonatkozik, de a pénzérmék nagy részét tudományosan még nem dolgozták fel. Jelen munka azt a célt tűzte ki maga elé, hogy röviden adjon egy általános képet a VTM numizmatikai gyűjteményének összetételéről, különös tekintettel a gyűjtemény eddig még alig tanulmányozott darabjaira. A gyűjtemény kialakítása a múzeum létrehozásának első éveiben megkezdődött. 1924-ben a Vologdai Szovjet Közkönyvtár átadott a tájmúzeumnak egy csomó pénzérmét és emlékérmet, amely egy sor más új beszerzéssel együtt képezte a múzeum numizmatikai gyűjteményének az alapját. Ez a mag különféle numizmatikai anyagból tevődött össze, amelyben voltak érmék a római birodalomból, Bizáncból, aXVI-XVII. századi moszkvai államból, a XVIII—XIX. századi Európából. A 20-as évek nyilvántartása alapján a gyűjtemény nagyon gyorsan növekedett. Az érmék, mint általában, a helyi lakosoktól kerültek a múzeum birtokába. De a gyors mennyiségi növekedés nem feltétele a gyűjtemény minőségi növekedésének. Az új adományok nagy része Oroszországból a XVIII— XIX. századból származott, a külföldiek pedig a XVIII-XX. századból. A múzeum munkatársainak aktív gyűjtőmunkája hamar meghozta az első gyümölcsöt. 1931-ben a múzeum numizmatikai gyűjteménye kiegészült két, XV1-XVII. századi lelettel, amely 2250 darabból állt. A leletben olyan érmek voltak, amelyeket Oroszországban vertek III. Vaszilij (1505-1533) uralkodásától a XVII. század közepéig. A 30-as években a múzeum numizmatikai gyűjteménye minőségileg javul, kezdi tükrözni a vologdai körzet XVI- XVII. századi pénzforgalmának különlegességeit. Csupán az 1930-tól 1938-ig tartó korszakban a múzeum öt új XVI—XVII. századi lelettel gazdagodott, s mindegyikük a pénzforgalom egyedüli emléke. Az 50-es évek nagyszámú szerzeményéből ki lehet emelni a XV—XVI. századból való leleteket, amelyek jól jellemzik az orosz állam pénzforgalmát a fiatal Rettegett Iván uralkodásának éveiben vagy a XVII. századi nagyszámú ezüstérmeleletet, amely 46 152 orosz ezüstpénzt és 22 nyugat-európai tallért tartalmaz. A 60-as évek gyűjtésében a legtöbb érme XVIII-XIX. századból való, egy-, kettő és ötkopejkás érmékről van itt szó. Ebben az időben a gyűjtemény orosz része kitűnik az