A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Národopisné informácie - 1981. (Bődi Erzsébet)

Národopisné informácie, 1981. Cislo 1-3. A Szlovák Néprajzi Társaság és a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoport Közlönye. Bratislava, 1981.69.; 269.; 155. 1. A Národopisné informácie rotaprint-eljárással készült, kevés példányszámban megjelent új kiadvány. Tartalmában a mi Documentatio Ethnographicankhoz hasonló. A legaktuálisabbnak tartott problémákat igyekszik előtérbe helyezni. Egy új témával kapcsolatban szívesen fordul külföldi szerzőkhöz, akik tanulmányaikban már nemcsak a néprajztudomány eredményeit összegzik, hanem más társadalmi szakterület vizsgálatait is. A Národopisné informácie első száma a Kölner Zeitschrift für Soziologie und Sozialpsychologie 14. számából (1970) közöl szlovák nyelvre lefordított írásokat. Témájuk a család, a családkutatás módszereinek, a különböző hipotézisek alkalmazásának lehetősége. A kölni folyóirat számára a szerzők elsősorban szociológiai és szociálpszichológiai szempontból fogalmazták meg mondanivalójukat. A folyóiratnak a jelzett száma Soziologie der Familie alcímmel is jelent meg, és mintegy 40 tanulmányt tartalmaz, főleg amerikai és nyugatnémet szerzőktől. A szlovák néprajzi kutatók most öt tanulmány tolmácsolására vállalkoztak annak reményében, hogy új szempontokkal frissítsék fel a családkutatás hazai gyakorlatát, és nem utolsósorban széles hazai körrel ismertessék meg a nyugat-európai családok szerkezeti, funkcionális jellemzőit és pszichológiai sajátosságait. Az első írás a magyar szociológusok körében is jól ismert Winch F. Robert tanulmánya. Szigorú tudományossággal mutatja be a különböző teóriákat a család strukturálisfunkcionális és pszichológiai szemléletű vizsgálatához. A következő írás szerzője ugyancsak régi ismerőse a családkutatóknak, Hill Reuben. írásának gyakori témája a család jelenkutatása. Most is a családelmélet legújabb álláspontjairól, kérdéseiről értekezik. Planck Ulrich és Pfeil Elisabeth adatok tükrében mutatja be a nyugatnémet család társadalmi és gazdasági típusait, a nagyvárosi családi intézmény formai és funkcionális jellemzőit. Luschen Günther tanulmánya egy résztémát ölel fel. Több kutató vizsgálatára támaszkodva elemzi a családi kötelék szerepét a szokások megtartásában, mégpedig Bréma, Helsinki és Dublin európai nagyvárosokban. A Národopisné informácie első számában képet kapunk tehát arról, hogy milyen elméletek irányítják a vezető családszociológusok munkáját, sejtjük a vizsgálatok során alkalmazott módszereket is, de az eredmények érvényessége iránt úgy vélem kétség merülhet fel. Ez az a pont, ami szerte a világon a további családkutatásokat nagymértékben serkentheti. A fordításokat Dusán Ratica állította össze. A Národopisné informácie második száma az egykori Trencsén vármegye területére viszi el az olvasót. Két, egymás közelében található község népéletéből tájékoztat. A két falu Riecnica (Rjecsnica) és Harvelka. Mindkettő hegyvidéki szórvány. Riecnica történeti forrása csak a XVII. századig nyúlik vissza. Harvelka pedig 1950-ben lett önálló község, amikor Stará Bystrica (Ó-Beszterce) nevű kisvárostól közigazgatásilag is elszakadt. A néprajzi kutatásokat a öadcai Kysucké múzeum vezette. Több publikáció már meg is jelent, mielőtt ezt a kötetet összeállították volna, hiszen a táj népi kultúrája nagyon sok érdekességet hordoz. A kopanicai gazdálkodási rend, a magashegyi vlach pász-