A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Slovensky národopis -1983. (Bődi Erzsébet)

Slovensky národopis — 1983. A Szlovák Tudományos Akadémia folyóirata. Bratislava, Rofcnik / A Slovensky národopis 31. évfolyamában megjelent tanulmányok jórészét négy nagy témakörhöz sorolhatjuk. Az olvasók figyelmét elsőként A hagyományos népi kultúra fejlődésének útja a szocialista dolgozó nép műveltségében dm alatt található publikációkra hívjuk fel (7—56. !.). A szlovák és a cseh szakemberek ezzel kapcsolatban most olyan kérdésekre próbálnak feleletet adni, amelyeket legfőképp a folklór területén lehet megfogalmazni, annak a sajátja. így az egyén (individualita), a közösség (spoloéenstvo), az időszerűség (aktualizácio) és az újítás (inovovanie) szerepének megállapítása a felvetett probléma. Bahushv Beneí ismert brünni folklórkutató (magyarul több írása jelent meg, pl. Folcloristica 2-3. 1978. 211-249.; A Kultúra és szemiotika című könyvben 1981. 323-329.) a folklórizmus jelenlegi kialakulásának és fejlődésének lehetőségeire keresi a választ, mégpedig a népi és a nemzeti kultúra, a népi kultúra és a tradíció, a nemzeti kultúra és a stilizált tradíció, valamint a tradíció és a stilizáció közötti összefüggésben. Egy másik tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen úton-módon marad fenn a hagyományos műveltség a tanulás, a tanítás, az emlékezet, az írás, a szórakozás útján. Viera Gaspariková a népköltés állandósult elemeinek és a variánsoknak a törvényszerűségeit állapítja meg saját, terepen szerzett tapasztalat alapján. A közzétett írásokban természetesen ne várjunk egyértelmű választ arra, hogy a hagyományos népi kultúra miképp fog átalakulni a szlovák szocialista társadalmi viszonyok között, mivel az új társadalmi közegben is állandó változás zajÜk. Figyelemre méltó viszont a szlovák kutatók szervezett, összefogott reagálása a változó valóságra, amelynek egyik részéért, a paraszti kultúráért, a kikristályosodott népi hagyományért maguk is felelősséget éreznek és vállalnák. A másik nagy témakör, ami jelenleg foglalkoztatja a szlovák néprajzi szakembereket, az erkölcs, az erkölcsi normák, magatartások, a népi, paraszti kultúrában (77— 112. 1.). Elsősorban a hagyományos keretek között kialakult életmód viszonylatában a sajátosan érvényesülő szabályok, viselkedési módok hatását keresik. Problémát jelent viszont a fennálló erkölcsi normák forrásának kimutatása, az etika minőségi és mennyiségi fejlődésének vizsgálata. Elsőként az erkölcsről kialakult szociológiai, jogj és filozófiai álláspontokról szólnak a tanulmányok. Felhívják a figyelmet arra, hogy a család és a családi élet tág teret kínál a népi erkölcs kutatójának, viszont az empirikus megismerés számos akadályt jelent. Nem lehet csak kérdőív alapján gyűjteni adatot, nagy szerep jut az alapos tudományos megfigyelésnek is. A Slovensky národopis 31. évfolyama sorrendben harmadikként szentelt tág publikálási lehetőséget a betyárokkal, hajdúkkal kapcsolatban kialakult folklór kutatásának (159-220. 1.). Az MKKKB összefogásával már évek óta nemzetközi méreteket öltött a szaknyelvben röviden csak betyárfolklórnak nevezett kutatás. A témával egy szakbizottság foglalkozik. Tagjai az MKKKB tagországainak szakemberei, akik pontosan kitűzött terv alapián készülnek egy összefoglaló mű megalkotására. A részeredményekről a Slovensky národopisbm számolnak be. Jelenleg Boris Putilov, Jurij Smirnov, Sofia