A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Slovensky národopis -1983. (Bődi Erzsébet)

Hrycová és Viktor Gusev szovjet, Viera GaSpariková szlovák, Dagmar Klimová cseh, Stefano Stojková bolgár és Küllős Imola magyar részről ad jelentést. N. L. Ruökinová a görög népi énekeket vizsgálja. Sofia Hrycová kijevi kutató második írásában a XVI. századtól követi nyomon a betyárokra, a szabadságukkal kitűnt emberekre utaló megnevezéseket. A folyóirat összevont 3. és 4. száma több oldalon át foglalkozik a családkutatással (344—607. 1.). A tanulmányok az 1982 októberében rendezett nagyszabású nemzetközi konferencián hangzottak el. Szerzői jól ismert néprajzi szakemberek. Magyar vonatkozásban ott találjuk Morvay Judit dolgozatát. A megjelent több mint 30 tanulmány tartalmát nehéz összefoglalni. Az általános megállapítástól kezdve a kutatási helyzetkép körvonalazásáig, a terepen végzett kutatási beszámolókig sokféle szemponttal és adattal találkozunk. Olvashatunk pl. arról, hogy Szovjetunióban hol tart most a régóta megkülönböztetett jelentőségű családkutatás. Bulgáriában milyen problémákra keresnek jelenleg választ, Jugoszláviában az idős családfők hogyan szabályozzák a család életét, a magdeburgj család tagjai között milyen kapcsolatrendszer alakult ki a századfordulótól kezdve, hogyan nézik a lengyel kutatók a változásvizsgálatot a család funkcióival kapcsolatban stb. A szlovák szakemberek (szociológusok, néprajzkutatók, nyelvészek) számunkra nagyon értékes, nem egy esetben új szempontú megállapításokat és megfigyeléseket közölnek, pl. arra vonatkozóan, hogy milyen szerep jut a családnak egy kisszámú etnikai közösségben, milyen helyzetkép alakult ki a vegyes nemzetiségű családi körben. A családkutatás számtalan problémát vet fel, amelyre mindig újabb és újabb feleletekkel kell reagálni. A szlovák kutatók most ennek a feladatnak tettek eleget. Reméljük, kutatásuk folytatódik e témakörben is. A tudománytörténettel foglalkozóknak nyújt fontos tájékoztatást Viera Urbancovd tanulmánya (57—76. 1.). Számba veszi mindazokat az írásokat, amelyek a szlovák néprajzi élet történetéről szólnak. Elemzi a XIX. századi néprajzi érdeklődést, majd korszakonként mutatja be a már intézményesített néprajztudomány főbb eredményeit. Végezetül szeretném felhívni az olvasók figyelmét három adatközlő jellegű írásra. Andrej Sulitka brünni kutató a Morvaországba áttelepült szlovák és ukrán lakosság szokásait mutatja be (221—228. 1.), Natalija Juchrtovová a Petrográdig eljutott szlovák drótosokról ír (229—247. 1.), Mária Matejková-Huttová levéltári források tükrében sorolja fel a viseleti darabokat, amelyek jórésze magyar vonatkozású (248—274. 1.). A szlovák néprajztudomány központi folyóirata méltán tükrözi vissza és fogja át az ország néprajzi életét. Nem feledkezik meg kutatóik méltatásáról sem egy-egy évforduló alkalmából. A 31. évfolyam ezúttal a hetvenéves Márkus Mihályt köszönti, a sokunk részéről is nagyra becsült kutatót. BŐDI ERZSÉBET