A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Slovensky národopis- 1982. (Bődi Erzsébet)

Ezeken az egyetemes, több összefüggésben is a filozófia határát érintő kérdéseken túl a Slovensky národopis 30. évfolyama a népi kultúra két területével foglalkozik kiemelten. Az egyik a családkutatás, a másik a népművészet. A szlovák néprajzi életben a család mint társadalmi intézmény iránt fokozott érdeklődés bontakozott ki az elmúlt két évben. Tudományos összejövetelt rendeztek, közzétették a nemzetközi irodalom eredményeit. A hazai előrelépés sem marad el bizonyára. Előzetesként már is olvashatjuk Ratica Duían (219—228. 1.), Marta Sigmundová (229-244. 1.), Kornélia Jakubiková (187-195. \.\ Peter Salner (390-396. 1.) dolgozatait és több kisebb cikket, amelyek a családkutatáshoz valahogyan kapcsolódnak. A népművészet területéről ezúttal a nép, a közösség és az egyén esztétikai szemlélete, a faragás és az üvegfestészet van kiemelve (553—584. 1.). A dolgozatok szerzői: Richard Jefabek, Irena Püútová, Olga Danglová. A Slovensky národopis füzetei több anyagközlő írást tartalmaznak. Nagyon értékes számunkra Erna Marková a két világháború között végzett terepmunkára épült összefoglalója (69-87. 1.). Témája a gyapjú paraszti feldolgozása. Leírja a gyapjú fajtáit, a nyírást, a kidolgozást, a fonást és a szövést. Adatai egész Szlovákiából származnak. Érdekes dolgozat született a kiszucai erdőkben látható tulaj donjegyekről (89—91. 1.). Szerzője: Dominik Choluj. Rastislava Stoliöna a társadalmi rétegek étkezési rendjéből nyújt beszámolót (327-332. 1.). Elsősorban a napi kétszeri étkezésről és a nyersanyagok szerepéről találunk hasznos adatokat a dolgozatban. A Slovensky národopis 30. évfolyama köszönti a 80 éves Jân Mjartant (167— 176. 1.), aki munkásságával nagyban hozzájárult a modern szlovák néprajztudomány kialakulásához, akinek műveit Magyarországon is sokan kezünkbe vesszük. Tájékoztatnak arról, hogy nemsokára megjelenik a szlovák népi halászatról egy összefoglaló munkája. A legújabb szlovák néprajzi hírek közül kiemelném azt az írást, mely egy új szabadtéri múzeum avatásáról számol be. 1981-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Kiszucai Tájegység Múzeum parkja — a Múzeum Kysuckej dediny. A folyóirat közli azt is, hogy készül egy monográfia a 650 m magasan fekvő Csicsmány — Ciömany — népi kultúrájáról. A falu a Rajcsanka-völgy utolsó települése, érdekessége abban rejlik, hogy állítólag a bolgárok alapították a középkorban. A Slovensky národopis, mint általában, most is a szlovák néprajztudomány aktuális helyzetét tükrözi vissza. A tanulmányokból arra következtetünk, hogy most olyan problémák megoldására válalkoznak, amelyek kimondottan a társadalmi kultúra szférájában gyökereznek. Megoldásukhoz a szociológia eredményeit, módszereit kell figyelembe venni. BŐDI ERZSÉBET