A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: Szőlőkultúra és bordézsma a tapolcai apátság 16-18. századi görömbölyi, tapolcai és mindszenti birtokain

Ferdinánd az apátsági birtokokat Komáromy Jánosnak adományozta, aki viszont azokat továbbra is Balassának adta bérbe. Később a tapolcai apátság birtokai az egri püspökség javadalmának részét képezték, így 1561-1563 között Szokolinszky István egű püspök lesz a tapolcai apát is, aki ebben az időszakban a lerombolt tapolcai épületek helyett Miskolcon szerzett egy kúriát,

6 s innen élvezte az apátság birtokainak és dézsmáinak jövedelmét. Szokolinszky éppen Miskolcon, az apátsági kúriában tartózkodott, amikor 1563-ban „pártütő erdélyiek" törtek a házra, s innen őt magát is elrabolták. Fogságából-Perátyi Gábor mentette ki, s Nagyszombatban helyezte biztonságba. Ennek a kimentésnek ára sem volt csekély, ugyanis szabadságáért a püspök tapolcai apátságának ekkor még létező valamennyi birtokát, s azok dézsmáit adta cserébe Perényinek. I. Ferdinánd halálát követően, /. Miksa rendeletet adott a Kamarának, hogy az apátság dézsmáinak kibérelésére kössön szerződést a tapolcai apáttal, mint — már ekkor — nagyszombati suffraganeus-szal. Miksa 1569-ben kiadta a bérleti szerződés pontjait, amely az apáttól közszükség céljára (azaz a katonaság részére) bérbe veszi a tapolcai apátság minden jövedelmét és dézsmáit. S mivel a tárgyalások során az apát meghalt, Károly főherceg 1570-ben utasította a Kamarát az apátsági javak és dézsmáinak elfoglalására. A szendrői vár tisztjei és katonái ennek az utasításnak még ebben az évben eleget tettek. Aszendrői várhoz csatolt apátsági birtokokat 1606 körül - a Bocskai-felkelés idején — Habardi László akkori apát Rudolf császártól a diósgyőri vár urai részére kézbeveszi. A császár viszont az apátság három birtokát (Görömböly, Rudabánya és Pascaháza) elzálogosította Rákóczi Lajosnak. A további megmaradt birtokokat Habardi László élvezhette, de ezek dézsmái kivételével, ugyanis a tizedet Rudolf visszatartotta magának. S mivel ezt Habardi nem vette tudomásul, a császár az ónodi katonák igénybevételével, s természetesen fegyveres erőszak alkalmazásával 1633-ban behajtotta. Az új apát, Cseh János ez ellen tiltakozik, s kérésére II. Ferdinánd aj aszói konventen vizsgálatot rendel el. Az ott és ekkor elhangzott kérdésekből, valamint válaszokból az alábbiakat tudjuk meg: „Régen, amikor a királynő még Diósgyőrben tartózkodott és Tapolcán még épp volt a Clastrom, a barátok pedig benne laktak, Görömböly és Nolaj csak egy dézsmát, azaz kilencedet fizetett borból és búzából." Görömböly, Nolaj, Valk, s természetesen Tapolca mindig az itteni apátsághoz tartozott. Ezeknek két dázsmája csak a Bebekek és aBalassák erőszakos idejövetelével kezdődött (ti. 1533—1535 között), s főleg a tapolcai szőlőhegyre terjedt ki. A szőlőhegy alatti település nem jobbágy-, hanem mindig szegény zsellérfalu volt — vallották a beidézett tanúk. Többen is bizonyítják, hogy Tapolcán kb. 30 házas zsellér lakott, akik elsősorban a csabai és a görömbölyi földekből éltek. A hasonlóan Tapolcához tartozó Nolaj t a tapolcai ispán irányította. Amikor a Kamara az apátságot Habardy Lászlónak adta, a király Görömbölyön és Tapolcán is megtartotta magának a tizedet, a király a kilencedet meghagyta az apátnak. Később, amikor Görömbölyt a Rdkócziak bírták, Habardy mind a két dézsmát behajtotta, ölvedy Albert, az őt követő apát borból és búzából hasonlóan mind a két dézsmát behajtotta a maga hasznára. Ez Bethlen Gábor idejében történt, de a két dézsmát mindössze két évig élvezte, mert Ferdinánd Ónodról darabontokat küldött rá, akik a királyi tizedet lefoglalták, s nem kis költségbe kerülő szállásukat a mindszentiek keseregték. A jászói konventen ezt a kérdést lezárták, a két dézsma birtoklásának kérdése a tapolcai apátok részéről többé nem merül fel. Amikor a 17. század második felében elkezdődik az apátsági birtokok folyamatos bérbe adása, mindig csak egyetlen dézsmáról, a kilencedről esik szó. A bérletről az első egyértelmű híradásunkat 1676-ban datálták. Ekkor Bágyoni Benedek adja bérbe az apátság valamennyi birtokát Dámfy Péternek. Az apátság ekkor a Mindszent-utcai zselléreket, Görömböly falut, két majorsági szőlőt,