A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

ORSZÁGOS ÜVEGTÖRTÉNETI TANÁCSKOZÁS - Katona Imre: Sovánka István és a gyertyán-völgyi huta

23. Borsos i. m. 176. 24. Borsos i. m. 176. 25. Katona Imre: Sovánka és a magyar üveg a századfordulón. Művészettörténeti Értesítő. 1980. 237-248.; Veres László: A miskolci Herman Ottó Múzeum Sovánka-üvegei. Művészettörténeti Értesítő. 1980. 249-251. Sovánka István és a gyertyánvölgyi huta A szecesszió kiváló üvegművészeket tudhat magáénak. Elég, ha az amerikai Tiffanyra, a francia Galle-ra, az ugyancsak francia Daum-testvérekre gondolunk, vagy a német Koepping tanárra, aki a statikus, vastag és réteges üveggel szemben a különböző növényeket, virágokat imitáló instatikus üvegek mestere és az irányzat elindítója volt. A magyar üvegművészetnek nem voltak nagy számban ilyen kiváló képviselői a századfordulón, de egy-két nevet mi is idézhetnénk, így Rippl-Rónaiét, aki nemcsak a festészetben, de a dekoratív műfajokban, így az üvegművészetben is figyelemre méltót alkotott, és nem utolsósorban Sovánka Istvánét, aki egyébként a francia irányzat, a réteges üvegek magyar mestere volt és maradt mindmáig. Sovánkát eddig nem méltatták kellőképpen,

1 alakjára és művészetére csak most kezdenek felfigyelni. Zayugróci korszaka többé-kevésbé ismeretes, az újantalvölgyi viszont már korántsem kellő részletességgel, bár Zayugróc mellett itt érték leginkább kirobbanó hazai és nemzetközi sikerei, melyek közül az első az 1896. évi millenniumi kiállításon volt. Az itt bemutatott keresztelőmedencéjének technikája, a maratott eljárás azt mutatja, hogy készítője ott áll az új stílus küszöbén, noha tárgya még a historizmus stílusában készült. A technika már az új stílus iránti vonzalmáról tanúskodik. Nem véletlen, hogy első méltatói nem a művészet, hanem a technika oldaláról közelítik meg és méltatják tevékenységét

2 (p. Wartha Vince). Kibontakozása a korstílushoz kötött, a kor mesterei — főleg a franciák — ahhoz, hogy magukat kifejezhessék, a technikát fejlesztik. Sovánka is tudja, hogy az új stílushoz való intenzívebb közeledés technikájának tökéletesítését teszi szükségessé és erre törekszik. 1896-ban még csak egy réteget tudott visszafejteni,

3 Galle és a Daum-testvérek viszont már 3—4, sőt még ennél is több réteget maratnak vissza a felületről. Ez azt jelenti, hogy a rétegek plaszticitása miatt már dimenzionálisan ábrázolnak, mint ezt éppen Galle üvegei bizonyítják, bár a szecessziónak az az iránya, melyet a franciák, köztük Galle képviselt, a dimenzionálist a hagyományostól eltérően értelmezte és alkalmazta. 1896—1900 között Sovánka nemigen hallat magáról, azonban 1901-től — három-négy éven át rendszeresen jelentkezik a legkülönbözőbb kiállításokon, ahol tevékenysége jelentős visszhangot vált ki. Első kiemelkedő nemzetközi sikerét 1902-ben Turinban aratta, ahol Diploma de merti-et kapott.

4 Ezt követően a St. Louis-i világkiállításon aranyéremmel tüntették ki üvegművészeti eredményeiért.

5 Már a korabeli ismertetésekben is hangot kap, hogy Sovánka csak munkaidőn kívül, szabad idejében foglalkozhat réteges üvegek készítésével, ami egy ilyen kiváló művész esetében sajnálatos. A Kohinka-féle újantalvölgyi gyárba is azért ment át, hogy munkafeltételein javítson. Ez azonban nem következett be, ellenkezőleg, itt még nehezebb helyzetbe került Zayugróchoz képest, ezért 1904 végén, sikerei tetőpontján elhatározza, hogy olyan felújításra váró üveggyárat igényel, melyet állami segéllyel helyrehozhatna. 1903-ban több olyan gyár helyreállítását tervezték, melyek különböző okok folytán évekig nem üzemeltek.

6 Ezek közül a gróf