A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

SZLOVÁKIAI TÉKA - A csehszlovákiai magyar nemzetiség néprajzi kutatása (Barna Gábor)

Ez a kiadvány a szimpóziumon elhangzottakat tartalmazza. A szimpózium célja elsősorban az eddigi kutatások értékelése és a további feladatok tisztázása volt. A kiadványban két nagyobb, összefoglaló tanulmány található •.Mikulás' S tec a nyelvjáráskutatás, Ján Podolák pedig a néprajzi kutatás céljait és eddigi eredményeit ismerteti. Ezután rövid beszámolók olvashatók az eddig elért eredményekről. Ján Podolák és Marta Dudálóvá a mezőgazdasági termelésről és az állattenyésztésről írnak. Ján Koma a mezőgazdaságon kívüli megélhetési forrásokról ír, megemlíti az erdölést, a szövést. Miroslav Sopoliga a terület népi építészetéről (lakóépületek), Gita Králiková a női viseletről számol be. A családról és a rokoni kapcsolatokról JiHna Svobodová, a néphitről és a népi természetismeretről Ludovít

Neufeld, az állatgyógyászatról Gabriela Jesenská-Horváthová ad rövid ismertetést. Ján Pargaí a munkaszokások babonáinak, Nadezda Varfanová a közmondásoknak és találós kérdéseknek az eddigi kutatásairól számol be. A néprajzi beszámolók sorát két nyelvjárási tanulmány követi. A megbeszélés során Michal MarkuS a népi táplálkozás kutatásairól, Zuzana Hanudelová az ételek elnevezéséről, Viera Kejlová a művészettörténeti kutatásról, Terézia Krafőíková a gazdasági épületek típusairól tartott referátumot. Bodnár Mónika A csehszlovákiai magyar nemzetiség néprajzi kutatása. (A Dunaszerdahelyen 1980. május 26—28-án megrendezett szeminárium beszámolói. Szerk.: Ján Botík-Méry Margit.) Bratislava, 1981. 222. 1. 1980 májusában a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete és a CSEMADOK Központi Bizottsága — az SzTA mellett működő nemzetiségi kutatások komissziója védnöksége alatt - szemináriumot rendezett a csallóközi Dunaszerdahelyen. A konferencián 104 résztvevő volt, 9 tudományos kutató Magyarországról, a többiek pedig — magyar és szlovák kutatók, Ül. önkéntes gyűjtők - Szlovákiából. Képviseltette magát a Szlovák Kommunista Párt és a szlovák kormány is, ami a rendezvény politikai és társadalmi jelentőségét, fontosságát is tükrözi. A konferencián elhangzott 35 előadást és hozzászólást szlovákul is megjelentették. (Teoretické a praktické problémy národopisného vyskumu macíarskej národnosti v Ceskovlovensku. Príspevky z rovnomenného seminára v Dunajske Strede 26-28. mája 1980. Red.: JánBotík-MargitaMéryová. Bratislava, 1981.) A kötet előszava szerint a szeminárium célja „a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiség néprajzi kutatása többféle problémájának a megoldása" volt. Éppen ezért mind a szlovák, mind pedig a magyar kutatók a jelenlegi helyzet alapos felmérését, többen pedig történeti visszatekintést is adtak, hogy így jelölhessék ki a további feladatokat. A jelen viszonyait tárgyaló előadások mellett a szlovák-magyar együttélés történeti kérdéseiről (amelyekről a két ország történettudománya nemegyszer eltérően vélekedik, bár ez a konferencián nem okozott lényeges problémát), a kulturális egymásra hatás csatornáiról (pl. kolonizáció, migráció, cseregyerek intézménye stb.) is szó esett. A legtöbb előadás azonban egy-egy magyarlakta vidék, település néprajzi kutatásáról szólt vagy éppen azt mondta el, hogy sok terület és még több téma vár még kutatásra, kutatóra. Éppen ezért érthetetlen, s az előadások sem adtak rá választ, hogy a szlovák és a magyar kutatók által közösen vizsgált érsekújvári járás, a Garam mente — a Szlovák Néprajzi Társaság és a Magyar Néprajzi Társaság által szervezett - kutatása miért szűnt meg ok nélkül. Az elkészült kéziratok Pozsonyban porosodnak, várják megjelenésüket.