A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Etnograficky vyskum zátopovej oblasti hornej Cirochy v okrese Humenné (Bodnár Mónika)

működő Népművészeti Intézet (röviden L'UT) nyújtja. Elsősorban a szlovák népi műveltség, folklór ápolását végzik, míg az országban élő nemzetiségeket külön szervezetek tömörítik, önálló részben olvashatunk a CSEMADOK folklórjellegű rendezvényeiről, a kétévenként megrendezésre kerülő Tavaszi szél.... című népdalfesztiválról és a zselizi országos méretű népművészeti fesztiválról. A nemzetiségiek folklórmozgalmában a saját anyanyelvű néprajzi szakemberek aktívabban részt vállalnak, mint a nemzeti, szlovák mozgalomban a szlovák néprajzi kutatók, állapítja meg a szerző. A könyvben helyet kapnak a háború után megalakult és működő folklórcsoportok. Röviden megfogalmazott történetükkel, repertoárjuk jellemzésével, az elért sikerek ismertetésével érezzük csak meg igazán ennek a társadalmi mozgalomnak a hallatlan nagy jelentőségét. A nemzeti és a nemzetiségi népi kultúra ügye az ország egész lakosságát megmozgatja. Külön fejezet tárgyalja a hazai fesztiválok rendezését, jellegét, programjait, a résztvevőket, a szlovákiai folklórcsoportok nemzetközi szereplését. Szlovákia a Folklórfesztiválok országa. Ha számokkal fejezzük ki, akkor évente legalább nyolc állandó fesztiválról kapunk hírt, s emellett még időszakiak is megrendezésre kerülnek. A szerző az utolsó fejezetben röviden összefoglalja a folklóregyüttesek közösségformáló szerepét, nevelő és tanító tevékenységét. Szól az együttesek műsorainak művészeti problémáiról, a megfelelő irányítás hiányáról. Végezetül kimutatást ad a vizsgált időszakban megrendezett folklórtalálkozókról, fesztiválokról. Cyril ZáleMk könyvét elsősorban azoknak a szakembereknek ajánljuk, kik folklór jellegű rendezvények megszervezésében részt vesznek, kik a néptánc és a népzene színpadi alkalmazásmódjának lehetőségeit keresik. Ezenkívül természetesen mindenki haszonnal forgathatja a könyvet, hiszen több mint harminc év szlovákiai folklórmozgalmárói készült számadást tart a kezében. Bődi Erzsébet Etnograficky vyskum zátopovej oblasti horaej Cirochy v okrese Humenné (A Cirocha felső folyása árterületének néprajzi kutatása a homonnai járásban.) Koslee, 1980. 1241. A Cirocha folyó felső folyásán tervezett vízi erőmű építése miatt előreláthatólag 1982-ben hét község lakóit (Starina, Dara, Smolnik, Ostroznica, Vel'ká Pol'ana, Zvala és Ruské) áttelepítik. Ezzel nemcsak a táj jellege változik meg, hanem teljesen eltűnik az itt lakók régi hagyományos kultúrája is. Ezért sürgős és halaszthatatlan feladat áll a szlovák néprajzkutatók előtt : megragadni az elárasztásra kiszemelt falvak kultúrájának lehetőleg minden komponensét. 1974 óta folyik rendszeres kutatómunka ezen a területen. Az árterület lakossága ukrán eredetű. Ezért a Szlovákia területén folyó ukrán nemzetiségi kutatásokhoz is sokban hozzájárul ez a kutatás. A munka befejezése után az árterület néprajzi monográfiáját tervezik kiadni, amely előreláthatólag a következő fejezetekre fog tagolódni: I. A terület történeti fejlődése (a letelepedéstől a feudalizmus végéig; a kapitalizmus korszaka; a felszabadulás óta eltelt időszak - ez utóbbi alkotná a történeti fejezet nagyobb részét). II. A nép anyagi kultúrája (termelés, településformák, népi építészet és lakáskultúra, táplálkozás, viselet és népi képzőművészet). III. Szellemi kultúra és népélet (családi élet, élet a faluközösségben, családi szokások, évfordulós szokások, munka- és jogi szokások, néphit és népi természetismeret, népgyógyászat). IV. Folklór (népköltészet és népzene). V. Nyelvjárás (a táj nyelvjárásának jellegzetességei, példákkal illusztrálva, szótár).