A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Cyril Zálesák: Folklórne hnutie na Slovensku (Bődi Erzsébet)

5. lap - 1 - 751, 2 - 662, 3 ~ 720, 4 ~ 824, 5 (Kúpis to za desat' fillérov a do izby sa ti to nesprace. - Svetlo od svieöky) 0, 6 ~ 825, 7 ~ 575, 8 - 832; 24. lap - 1 -453, 2 -429, 3 (Co rastie korefiom hore - Zub) 0, 4 - 445, 5 — 786, 6 = 829; a 61. lapon pedig négy szövegre bukkanunk (GaSparkove hádanky cím alatt), ezek megfelelései pedig a következők: 1 —20, 2 — 540 (az első sor nélkül), 3 (Ktory dorn je bez dreva, tehál a kamenia? - Slimákov) 0, 4 (6o pride kaZdy veCer do domu? - Vecer) 0. Nem folytatom ezen tankönyvek anyagának összevetését, és a szlovák anyag magyar kapcsolataira, az átadott és átvett szövegek kérdéseire sem térek ki — ezek külön, terjedelmesebb tanulmányt igényelnek. Végezetül csupán egyetlen szövegpárhuzamot idéznék, amely jól megvilágítja hasonló gazdasági-társadalmi körülmények között fejlődött foklórunk szoros kapcsolatát. Az alábbi szöveget 1951-ben gyűjtötte Róna Tas András a Nógrád megyei Bércei községben: Mért teremtette az Isten a krumplit? — Hogy legyen valami, amiről a szegény ember is le tudja húzni a bőrt. (EA 2713:32) Szinte fordításként hat Leaöák 950. szövege: Nacb pánboh stvoril zemiaky? - Aby aj chudobní Slováci mali co z köze drat'... Mándoki László Cyril Zálesak: Folklórne hnutie na Slovensku. (Folklórmozgalom Szlovákiában) Bratislava, 1982. 312. 1. Napjainkban egyre több figyelmet szentelünk az egykori néphagyományok felelevenítésére, a folklórfesztiválok műsoraira, a néphagyománnyal valamiképp összekötött különböző, kereskedelmi, idegenforgalmi célú rendezvényekre. Közművelődési intézmények sora vállalja ezeknek a műsoroknak a megvalósítását. A néprajztudomány ma még elméletileg kér szót ebben a kérdésben. Foglalkozik a foklór mai megjelenítésével, a régi hagyományok és a helyükbe lépő újabbak tartalmi, formai jegyeivel, az ún. folklorizmus tendenciáival. Várható, hogy gyakorlati szinten is a két terület, a rendezvények szervei és a néprajztudomány egyre szorosabb együttműködést alakít ki. Ehhez nyújt át bizonyos tapasztalatokat Cyril ZáleSák könyve. A könyv a szlovákiai folkórmozgalom 1948-1980 közötti időszakának történetét, tanulságait foglalja össze. Cyril ZáleSák hazájában ismert néptáncszakértő. Táncolt, koreográfiát írt és több éven át dolgozott a Matica sloveskánü, hol irányítása alatt alakult meg az amatőr néptáncmozgalom országos központi intézete. Több könyve jelent meg. A legjelentősebb az 1964-ben kiadott L'udové tance na Slovensku című összefoglaló munka. Szlovákiában is, mint a legtöbb országban, a néptánccsoportok jelentik a folklórmozgalom gerincét. A könyv első fejezetében a szlovák néptánc felfedezését, az első tánccsoportok megalakulását olvashatjuk. A második részben rövid jelentést kapunk a második világháború utáni népi mozgalmakról, azok hatásáról. A harmadik fejezet veszi sorra mindazokat az intézményeket, társadalmi szerveket és egyéb fórumokat, amelyek felkarolják a folkórműsorok megszervezését. Kultúrpolitikai szempontból a legnagyobb hatású a Matica slovensku, módszertani szempontból a legtöbb segítséget a Pozsonyban