A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Kriston Vízi József: Halottas búcsúztatók Borsodbótáról és Upponyból

2. kép. Lőrincz Kálmán nyugdíjas upponyi bányász, a búcsúztatók előadója („kántor"). - 1983 A felvételeket készítette: Kriston Vízi József, 1983. I. megtisztelő vendégek. Teljesíti a különleges kérést is, tehát több verset ád a korábban betegeskedő elhunyt gondozójának, ápolójának. Főként a házastársnak szentel egy hosszabb verset. De mindig csak az élő rokonoktól búcsúztatja a megboldogultat! A bú­csúztató szöveg hossza tehát általában a család, a rokonság létszámától függ, azonban gyakorta kérik a távolabbi rokonok összevont említését. Akivel régóta kibékíthetetlen haragban állnak vagy úgy tudják, hogy úgysem várható haza, azt meg sem nevezik. Napja­inkban viszont egyre több olyan rokon is szóba kerül, aki messzi földre (Amerika, Auszt­rália, Nyugat-Európa) szakadt, de a családi kapcsolatokat újra felvették egymással. A búcsúztatókban manapság — ellentétben a század első évtizedeinek gyakorlatával — minden személyt csak keresztnevén és a hozzá tartozó rokoni, műrokoni terminussal illetnek (pl. Imre fiam, Margit testvérem, Béla komám stb.). Ha asszonyt gyászolnak, úgy a fölötte szóló búcsúztató itt is apai családjából hozott, apjáról viselt lánynevén említi az elhunytat. 13 Az idős asszonyok még ma is gyakran búcsúznak a Rózsafüzér Társulattól, amelynek tagjai a halottas házban este kb. 2 órán át virrasztanak és imát mondanak az elhunytért. Ujabban ezt a templomban teszik, a pap jelenléte nélkül. Az upponyi temetésekre Dorogi István esperes korábban autóbusszal vagy kismotor­ral járt el. Napjainkban valamelyik hozzátartozó viszi át személygépkocsijával az 1976 óta

Next

/
Thumbnails
Contents