A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)
NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Magyari Márta: Állattartás két Ung-vidéki faluban
A megye kereskedelméről szólva Fényes E. felsorolja a fő kiviteli cikkeket, s ezek között az első két helyen a szarvasmarhát és a sertést említi. 3 Galgóczi K. 1855-ben ugyancsak kiemeli a szarvasmarha-tenyésztés jelentőségét, nem hallgatva el azt sem, hogy az állomány minőségével és nemesítésével elégedetlen. „Nem különben fő foglalkozása a marhatenyésztés Ungh megye alsó sík részének, hol mind a mellett hogy a nép a nemesítésre legkevesebb gondot sem fordít szinte szép marhafaj található.' Galgóczi K. közöl egy állatösszeírást is az 1850. évi hivatalos összeírás alapján. Érdemes ennek adatait részletesen ismertetni. Eszerint 1850-benUng megyében összesen 13 594 ló volt - csikó, csődör, kanca és herélt együttvéve. A kimutatás egy rovatban közli az ökör, a bika és a bivaly létszámát — feltételezve, hogy a bivaly számaránya elenyésző volt a 25 703-as darabszám jelentős ökörállományt jelez. A tehénállomány 27 833 darab. 5 Az állattenyésztés szerkezetére, arányaira rávilágítanak ezek a számok is, bár csak az egyes állatfajok összlétszámát mutatják. A lóállomány mintegy egyötöde a durván 53 ezres szarvasmarha-állománynak. A múlt század végéről - 1895-ből - származó mezőgazdasági statisztika vizsgálata még több tanulsággal szolgál. A falvanként feltüntetett adatokból nemcsak az állományok mérete, hanem nem, kor és fajtánkénti megoszlása is kitűnik, s a vizsgált két falu közötti különbségek is érzékletesen megragadhatóak általuk. Csicserben 206 gazdaságban 803 szarvasmarhát tartottak, míg Szirénfalván 132 gazdaságban 487-et. Ennél figyelemre méltóbb a fajták szerinti megoszlás különbözősége a két faluban. A magyar fajta dominál, Csicserben az egész állomány 91%-a, 736 darab ilyen, 27 mokány riska, 37 piros tarka és kettő borzderes. Szirénfalván az egész állomány kizárólag magyar fajta marhából áll. A két falu állattartási struktúrájának eltérő arányára utal emellett az is, hogy Csicserben ebben az időszakban már 235 lovat tartottak, míg Szirénfalván csak 43-at. A vonójószágok fajta szerinti megoszlásáról is érdekes adatokat közöl a statisztika. Az igásfogatok közül Csicserben 62 volt lófogat ekkor, 45 ökörfogat és hat gazdaságban igázták a tehenet. Szirénfalván ezzel szemben 17 lófogat volt, 63 ökörfogat és három gazdaságban igázták a tehenet. Az 1895. évi statisztika feltünteti még a sertés- és a baromfiállomány összlétszámát is. Csicserben 704, Szirénfalván pedig 251 sertést tartottak. Csicserben 3084, Szirénfalván 1365 darab baromfit neveltek. 6 A csicseri adatok nemcsak a szirénfalvihoz viszonyítva feltűnően magasak, hanem a többi környező faluval összevetve is. Az 191 l-es állatszámlálás adatai 7 lényegében a korábban kialakult arányokat mutatják, kismértékű változás azonban a fajtamegoszlásban és a lóállomány számának módosulásában észrevehető. Csicserben 206 gazdaságban 873 szarvasmarhát tartottak, Szirénfalván 123 gazdaságban pedig 516-ot. Az állomány fajtánkénti megoszlása változott, a magyar fajta részaránya csökkent, bár még így is igen magas az országos átlaghoz viszonyítva, Csicserben 60%, Szirénfalván pedig 93%. 8 A lóállomány Csicserben valamelyest csökkent, 235-ről 164-re, míg Szirénfalván kismértékben nőtt, 63 lovat írtak ekkor össze. A sertésállomány is csökkent Csicserben az 1895. évihez képest, bár nem lényegesen, Szirénfalván pedig nőtt, bár itt sem lényeges az emelkedés. A fentiekben részletesen ismertetett történeti statisztika adataival a néprajzi módszerekkel feltárt, legfeljebb a múlt század végéig visszatekintő anyag teljes mértékben összhangban áll. A népi emlékezet, a népi megítélés szerint is a szarvasmarhatartás volt ezen a tájon a gazdálkodás legfontosabb eleme, alaptényezője. Csicserben, aki három köblös földdel rendelkezett, annak már volt 6—7 darab marhája, majdnem minden gazdaságban tartottak legalább két ökröt. „Itt nagy marhatartás vót. Vót olyan ember, akinek nem vót egy hold fŐdje sem, de nyolc darab marhát tudott tartani."
