A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Cseri Miklós: Kisgyőr népi építkezése

hogy Borsod megyében vannak olyan települések, ahol kifejezetten a kőépítkezés dominált. Kisgyőrben 1910-ben 413-ból 403 (97%), 1949-ben 408 házból 404 (99%) épült kőből vagy téglából. Másik törekvésem az egyes építőanyagok felhasználásának feltárását célozta. A szakirodalomban eléggé általánosan elfogadott tény, hogy a követ, mint a legnemesebb, legértékesebb építőanyagot kezelik, s felhasználását bizonyos vagyoni-társadalmi feltételekhez kötik. Észak-Magyarország népi építkezését vizsgálva, Balassa M. Iván a kőépítkezés megindulását a XVIII. század második felére teszi, de igazi kibontakozására csak századunk első felében kerül sor. Ugyanakkor ő is hangsúlyozza a már említett társadalmivagyoni tényezők fontosságát a kő felhasználata során.

1 6 Kisgyőrben az általam eddig feltárt (kb. múlt század közepe)

17 időszakban egyértelmű a kő primer, szinte egyeduralkodó felhasználása a népi építkezésben. Pedig Kisgyőr és környéke igen gazdag erdőben, s a falu lakosságának, ill. gazdasági testületeinek is volt erdő a birtokában. A különböző ácstechnikákat pedig minden munkaképes férfi kitanulta az erdőmunkálatok során. A sár-és paticstechnika sem volt ismeretlen előttük. Ennek ellenére szegények és módosabbak egyaránt kőből építkeztek, még a gazdasági és melléképületeiket is ebből az anyagból készítették. Az okok közül egyértelműen első helyen áll a természetföldrajzi tényezők kedvező volta; könnyen, gyorsan és olcsón lehetett kőhöz jutni. A fa kitermelése, megmunkálása, megvásárlása és a nagy szakértelmet igénylő építési munkálatok elvégzése terhesebb volt a falu lakossága számára. A fa drágulását, és indirekt módon a faépítkezés háttérbe szorítását eredményezte a XVIII. század második felétől meginduló okszerű erdőgazdálkodás.

18 Végül is érvényesült a népi építészet egyik általános érvényű törvényszerűsége, mely szerint mindig a közvetlen környezetben található, legkönnyebben és legolcsóbban megszerezhető építőanyagokat és technikákat használják fel. így létrejöhetnek olyan esetek is, amelyek rendhagyónak tűnnek egy általánosnak tekinthető képen belül. Cseri Miklós JEGYZETEK 1. Borsod vármegye. Vármegye szociográfiák. V. Szerk.: Csikvári Antal. Budapest, 1939. IV. rész. Községi adattár. 76 77. 2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. I. Pest, 1851. 72. 3. Bodgál Ferenc gyűjtése. NA. 3591. 4. Földes László gyűjtése. NA. 1704. 5. Bodgál Ferenc .Kisgyőr község (Borsod m.) monografikus kutatásának néprajzi terve (1965-70). NA. 3591. A területen végzett kutatások anyaga megtalálható a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattárában, illetve a Magyar Néprajzi Múzeum Adattárában. 6. Fényes i. m. 72. 7. Az 1910. évi népszámlálás. I. A népesség fó'bb adatai. Budapest, 1912. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 42. k. 220-221. Az 1949. évi népszámlálás. 5. Részletes épület- és lakásstatisztikai eredmények. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1950. 214—215. 8. Fényes i. m. 72. 9. Szoboszlayné gyűjtése. NA. 2374. Lásd még: Leszih Andor: össze kell szedni a magyarság ó'si emlékeit, amíg nem késő. A Magyar Néprajzi Társaság kisgyőri tanulmányútja. Magyar jövő, 1929. június 27. 10. Csikvári i. m. 77. 11. Az 1949. évi népszámlálás, i. m. 214-215. 12. Földes László gyűjtése. NA. 1704. 13. Földes László gyűjtése. NA. 1704.