A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Páll István: Adatok a Bodrogköz népi építkezéséhez

befont falú, zsúppal fedett építmény volt. Hossza 7-től 14 ölig terjedt, szélessége 2-6 öl között mozgott. A három községben 12 esztrengát írtak össze. A nagyméretű hodályok Farkas Ferenc és Farkas Lajos kenézlői földbirtokosok tulajdonában voltak, az utóbbiéban kettő is. Farkas Ferenc épülete ilyen volt: „Egy 30. öl hosszú 5. öl szélességű Hodáj. Tégla falból padlás nélkül fenyő fa tetővel 3. nagy Kapuval Sindej fedőlékkel" - 2200 forint értékben. Hasonló méretű volt Farkas Lajos második hodálya is, csak anyaguk különbözött: „Egy 30. öl hosszú 5 öl széles Súlapokra épített patsitos falú Hodáj éppen a' másik mellett, fenyő fa tetővel és padlással nád fedőlékkel" - 2010 forint 50 krajcár becsértékkel. A baromfiak óljait vagy csekély értékük miatt, vagy — ami még valószínűbb - mert nem külön építmények voltak, csak kis számban írták össze. Kenézlőn két „magló sertés ól"-ról értesülünk, melyek libaóllal voltak egy fedél alatt. Ugyanitt a már említett Farkas Ferenc valószínűleg nagyban foglalkozott tyúktenyésztéssel, mert volt neki „Egy 6 1/2 Öl hosszúságú 2 1/2 öl szélességű kettős szobára készült Tyúk ól, Tégla falból fenyő fa tetővel két ajtóval, Sindej és nád fedőlékkel" - 250 forint értékben. Zalkodon egy 10 Frt 20 xr értékű galambházat említettek. A méhesek jelentőségére már Balassa M. Iván felhívta a figyelmet,

8 itt Vissról és Zalkodról származó adatokkal egészíthetjük ki tanulmányát. Visson három, nemesek tulajdonában levő méhest írtak össze, ahol inkább a kasban, ill. köpüben található méhek voltak az értékesek (egy méhes 16 kas méhvel 166 forint értékű volt, míg egy másik méhes 7 köpű méhvel 85 forintot ért). Zalkodról három méhesnek a leírásával is rendelkezünk. Az egyik „3. öl hosszú 1. öl 2 súk széles tölgy fa szulápokra egy ajtóval Zsup fedőlekkel" készült és 20 forint 10 krajcárra becsülték. Komjáthy József földbirtokos ennél komolyabb építménnyel rendelkezett: volt neki „Egy 8. öles hosszúságú méhes, mely 4. öl 4. súk széles vájog falból, gyékény fedőlékkel" épült és 80 Frt 6 xr-t ért. Ezek után tekintsük át a földműveléshez tartozó épületeket, melyek közül elsőként a porta legjelentősebb építményét, a csűrt kell említenünk. A három községben csupán 26 csűrt írtak össze, tehát az nem képezte minden porta szerves részét, jórészt a tehetősebbek épülete volt. Alapterületükről Kenézlőról és Zalkodról vannak adataink: eszerint az adózók tulajdonában levő épületek hossza 7-10 öl, szélessége 3—7 öl között mozgott. Rendszerint tölgyfa ágasokra vagy „szulápokra" állított, fenyőfa szarufával ellátott, náddal (Kenézlő) vagy zsúppal (Viss és Zalkod) fedett épületek voltak. A bejáratot rendszerint „két nagy deszka kapuval" zárták le, az oszlopok közeit pedig paticsfallal töltötték ki. Becsült értékük bizonyára a felhasznált anyagok mennyiségétől és minőségétől függött: az adózók csűrjei Kenézlőn 60 és 300, Visson 35 és 100 forint közöttiek voltak. Az uradalmi csűrök között külön figyelmet érdemel Farkas Ferenc épülete, „Egy 30. öl hosszú 9. öl szélességű rakodó csűr Tégla falból, fekvő és fen álló székre leg jobb fenyő fából, négy nagy és három kissebb ajtókkal, Szindej és nád fedőlékkel el látva" - 6000 (!) Frt értékben. Az egyéb, szintén tárolási célokat szolgáló épületek közül Kenézlőről az adózók szemtartóit említhetjük, hiszen 13 darabot is összeírtak belőlük. Értékük többségük „hitvány és avult" volta miatt csekély volt (4-12 Frt), de akadtak közöttük jelentősebb, „illendően el készült" épületek, mint az alábbi is: „Szem tartó patsit falból 6. öl hosszú, 3. öl széles Zsúp fedőlékkel egy nagy alytóval" 45 Frt értékben. Tetejüket a zsúpon kívül náddal és szalmával is fedték. Szintén tárolási feladatokat láttak el a tengeri kasok, bár számuk igen csekély volt. Az adózók kukoricatárolói - az adatok szerint - kivétel nélkül vesszőfonatból készültek; az uradalmiak között Kenézlőn egy 5 öl hosszú, tölgy- és fenyőfából készült, zsúppal fedett, Zalkodon pedig egy 2x1 öles „Tölgyfa Szulápokra fenyő fából, Sindej fedőlekkel"