A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Goda Gertrúd: A „Mi ketten" téma korai megjelenése egy Derkovits-szénrajzon

A főiskola jövőjével kapcsolatban Selmecbánya javasolta még a múlt század végén a főiskola műegyetemmé fejlesztését. A műszaki szakkörök és a budapesti Műegyetem tanácsa azonban ellenezték azt, hangoztatván, hogy „Selmecbányán az egészséges elméleti és gyakorlati fejlődés minden feltétele hiányzik". (Megjegyezni kívánom, hogy az I. világháború előtt Selmecen 20 jól felszerelt tanszék volt és 580 hallgató tanult.) Minthogy a háború után - előszámítások alapján - mintegy 5900 hallgató beiratkozása volt várható a budapesti műszaki egyetemre, ezért két új műegyetemnek egyidőben és haladéktalanul való felállítása elodázhatatlan kulturális és közgazdasági szükséglet volt. A Monarchia összeomlásával azonban még a második műegyetem ügye is három évtizedre lekerült a napirendről. A felszabadulás után a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem lett a továbbfolytatója a Selmecbányán megindult bányászati-kohászati oktatásnak. Tok Miklós JEGYZETEK 1. Mihalovits János: A selmeci bányászati akadémia alapítása és fejlődése 1846-ig. Sopron 1938. 6—7. 2. Gyulay Zoltán: A bányászati és kohászati felsőoktatás helyzete. Bányászati Lapok 1955. 61. 3. Zsámboki László: A selmeci Bányászati Akadémia és a francia-magyar bányászati-kohászati kapcsolatok a 18. században. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei II. Kohászat 24. kötet., 1980. 167-170. 4. Zsámboki i. m. 167-170. 5. Zsámboki László-Barna Géza: Delius Bányaműveléstanának jelentősége a francia bányászatikohászati szakirodalom kialakulásában. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei 1. Bányászat 26. kötet., 1979. 176-178. 6. Zsámboki- Barna i. m. 176-178. 7. Faller Gusztáv: A selmeczi m. k. Bányász- és Erdész Akadémia évszázados fennállásának emlékkönyve 1770-1870. Selmec 1871. 52., 57. Fallerí m. 52., 57. 9.Mihalovits i. m. 59. 10. Bányászati és Kohászati Lapok 1905/2. 158-159. 11. Bányászati és Kohászati Lapok 1905/2. 158-159. 12. Bányászati és Kohászati Lapok 1905/2. 158-159. A „Mi ketten" téma korai megjelenése egy Derkovits-szénrajzon Múzeumunkban található Derkovits Gyula két címen is szereplő szénrajza, ami a Petró-gyüjteményből, 1977-ben került hozzánk. Korner Éva neves művészettörténeti munkájában, ahol a művész ouvre-katalógusa is pontosan megtalálható „Sátor előtt II. (Kettős arckép)" (Kat. 321 /a)-ként jegyezte be ezt az alkotást (1. kép). Az 1921-ben készített rajz az otthonteremtő boldogságnak ad hangot. A csendes képi jegyzetből árad az összetartozás szemérmes, félreérthetetlen őszintesége. Derkovits öntörvényű világára is nagy hatást gyakorolt az 1919-es nyár, amit a Kernstok vezette nyergesújfalusi szabadiskolában töltött. Itt döbbent rá először a ter-