A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Goda Gertrúd: A „Mi ketten" téma korai megjelenése egy Derkovits-szénrajzon

1. kép. Sátor előtt II. (Kettős arckép) 1921 mészét és az ember lehetséges egységére. Ez az élmény olyan mértékben lenyűgözte, hogy el tudott szabadulni addigi egyetlen témájától: a külvárostól. (Tehetné-e boldogságának színhelyét máshova egy nagyvárosi ember - akár még két év múlva is -, mint a természetbe?) Az említett nyáron készült alkotásokról („Akt kompozíció", „Parton") — a bukolikus életöröm sugárzik. Ez a túláradó érzés a beteg fiatalember abbeli munkakedvéből adódik, amit a művésztelep alkotó légköre váltott ki belőle. (Ekkor foglalkozhatott először teljes nap festéssel. - Csak a kényszerű pihenések fogták vissza alkotó hevületét.) A telep „ősközösségszerű" rendje a harmónia felismerését segítette még akkor is, ha nem csupán boldogságot sugárzó, hanem gonddal teli akvarellek is készültek. A hazavitt képi emlékek az 1920-23 közötti műveken többször megjelentek, s a téma idilli Árkádikus festményeken: a „Koncert"-en, a „Nagy fa alatt" variációiban csúcsosodik ki. Érezhető a festő abbeli öröme, amit az emberi test rajzi tudása jelentett számára. A korábbi képeken fellelhető patetikus hangvétel, a barokkos életigenlés ekkor már tovatűnt. Reális, intim, minden erotikától mentes őszinte vallomás e mű. A Nyolcak konstruktivizmusának hatása a kép minden mindennel összefüggő szerkesztettségében és feszítettségében található meg. Az erőteljes, szigorú komponálás ebben az esetben a férfias líra eszköze lett. A nézőt elsőre a női akt zárt tömbje ragadja meg. A figura hajló mozdulata hamaro-