A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Bődi Erzsébet: Sztrapacska. Egy felvidéki étel néprajzi vizsgálata

melyet valószínűleg szintén Kovách Aladár fogalmazott, aki a hetilap főmunka­társa volt.) 3. A s ummásé létmódról részletesen: Sándor István: Otthon és summásság a mező­kövesdi matyók életében. Népr. Ért, XXXVIII. 1956. 1(85—196. 4. Sárközi Zoltán—Sándor István (szerk.) i. m.-ben újraközölt régebbi tanulmányok mellett az újabb irodalomból 1.: Fél Edit— Hof er Tamás: A matyó hímzés ala­kulása és a magyar népművészet stíluskorszakai. HOMÉvk. XIII—XIV. Miskolc, 1975. 433—453.: Fügedi Márta: Mezőkövesd és vidéke hímzései, I—II. (Budapest, 1978.) 5. Kovách Aladár munkásságáról összefoglalóan: Szilágyi Miklós: A néprajzi kutatá­sok első korszaka Tolna megyei múzeumban. Honismeret, X. 1982. 2. sz. 40—43. 6. Kovách Aladár fontosabb tanulmányai: Adalék a tolnamegyei Sárköz régi halá­szatához. Népr. Ért. V. 1904. 299—309.; A tolnavármegyei Sárköz nyelvjárása. Magyar Nyelvőr. 33. 1904. 267—271., 333—338.; A tolnamegyei Sárköz népviselete. Népr. Ért. VIII. 1907. 71—97.; 201—221.; Kezdetleges épületek Tolna vármegyéiben. Népr. Ért, XIII. 1912. 207—239. 7. Néprajzi és helytörténeti gyűjtéseinek jó része (közötte véglegesnek tetsző tanul­mányok is!) kéziratban maradt; esetleg hetilapok tárcarovatában jelent meg no­vellisztikus vagy publicisztikus megfogalmazásban. Anyagának — valamint fény­képeinek és Acs Lipót rajzainak — felhasználásával (lényegében „egy-az-egyben" átvételével) készült viszont a Malonyai Dezső-féle vállalkozás Sárközről szóló min­den részlete. Ez az eredeti szándékait keresztező vállalkozás is oka volt, hogy végül is nem készítette el a tervezett Sárköz-monográfiát. 8. Csók Istvánról 1.: Farkas Zoltán: Csók István, Budapest, 1957. 9. A helyi sajtó Csók István sárközi működéséről szóló híradásait külön közlemény­ben tervezzük feldolgozni. — A Tolnavármegyei Múzeum egyébként több, a Sár­közben készült Csók István képet szerzett meg ezekben az években, amelyek azon­ban a háborús viszontagságok közepette elkallódtak. 10. Wosinsky Mórról és a múzeum alapításáról 1.: Haugh Béla: Wosinsky Mór élet­rajza, Szekszárd, 1908.; Gaál Attila: Tolna vármegye múzeumának megalakulása és közművelődési tevékenysége a század első évtizedeiben. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, VI—VII., Szekszárd, 1977. 3—28.; Szilágyi Miklós: Múlt és jövő a szekszárdi múzeumban. Dunatáj, II. 1979. 2. sz. 5—11. U. Igen jellemző, hogy a katolikus apátplébános pl. a felekezeti elfogultságoktól mentesen, kizárólag az emberi értékekre figyelemmel választotta meg közvetlen munkatársait: a református Kovách Aladárt és az izraelita Ács Lipótot. 12. Acs Lipótról 1.: Szilágyi Miklós: Adatok a sárközi népművészet felfedezéséhez. Dunatáj, III. 1980. 15—21. 13. Tolnavármegye, XIII. 1903. július 12. 28. sz. 1—4. Sztrapacska Egy felvidéki étel néprajzi vizsgálata A sztrapacska ételt szakácsmesterségek kézikönyvében, nemrégen meg­jelent szakácskönyvekben számon tartják, recepjét közzéteszik. 1 Ujabban szlovák ételkülönlegességként jelölik meg. Különleges ételnek számít tehát az átlagos köznapi tudatunkban és táplálkozásunkban. Nem így az ország északkeleti és keleti részén, ahol legalább másfél évszázadon keresztül nagyon

Next

/
Thumbnails
Contents