A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Viga Gyula: Település-néprajzi adatok Bükkszentlászlóról

7. Bakó i. m., 194. 8. Bátky i. m., 159. 9. Heves megye Műemlékei, III. k., 479. 10. Bakó i. m., 228. 11. Bakó i. m., 216. 12. Itt szeretném megköszönni Bene Istvánnak a kutatást fontos adatokkal gazdagító közléseit. 13. C. Pauly, Constitutio rei urtoarialis regni Hungáriáé, Viennae, 1817., 300—301. 14. A sárház megjelenése hegyvidéki tájon nem volt egyedi jelenség. „Gönyei S. Nógrád megyei közlése arra utal, hogy a XVIII. század végén a sárház elterjedése elhagyta az Alföldet és — valószínűleg több ponton is — benyomult a hegyek közé." Bakó Ferenc: Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén, Bp., 1978. 36. 15. Bakó i. m., (1978) 65. 16. Azt, hogy a téglakémények egyidősek, az bizonyítja, hogy nagyméretű, bélyegzett téglákat használtak. A téglakéményt sehol sem lehetett utólagos javításnak tekinteni. 17. Heves megye Műemlékei, III. k, 478—481. 18. Bakó i. m., (1978) 66. Település-néprajzi adatok Bükkszentlászlóról A magyar településnéprajzi irodalomban ma már általánosan elfogadott az a megállapítás, hogy a településformák és udvarformák az adott terület népességének gazdálkodását, életmódját tükrözik. Gunda Béla a következő módon fogalmazta meg ezt a gondolatot: ,,A ház és az udvar, illetve a szűkebb értelemben vett telek a települések magja. A telkek gazdasági funkciója, formája, beosztása, egymáshoz való viszonya befolyásolja a település formáját és életét. A telkek beosztása visszatükrözi a gazdálkodást, a földművelés és az állattenyésztés kapcsolatát, jelentőségét. Más a telek formája a magasabb hegyi övezetek irtványfalvaiban, a csűrös gazdálkodást folytató útifalvakban. Szinte a szemünk előtt változik meg a telek gazdasági funkciója azokban a falvakban, ahol a parasztság a termelőszövetkezetekben való gazdálkodás útját választotta."' A néprajzi kutatás a településformák, ill. udvarformák valamint a gazdálkodás, életmód megfeleltetését elsősorban mezőgazdálkodást folytató, tipikusnak számító parasztfalvak és mezővárosok példáin végezte el, holott a fenti megállapítás általában is igaz a településekre. Alább röviden egy Bükk hegységi telepes falu példáján mutatom be néhány vonatkozásban az életmód és a település kapcsolatát. A Bükk hegység belső, magasan fekvő térszínei — életmódja miatt — kívül estek a magyarság érdeklődési körén. Hogy ezeken a területeken a XVIII. századig nem jöttek létre falutelepülések, az nem egyszerűen az erdő koronauradalmi birtoklásából következett, hanem elsősorban abból, hogy a magas térszín nem kedvezett a települések kialakulásának, s a terület nem volt alkal-