A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Nagy József András: Anyaghasználat a Bükkalja építőgyakorlatában

3. kép. Fedélszék részlet, Szomolya, Kossuth u. 53. 4. kép. Fonott oromzatú lakóház. Bükkzsérc, Petőfi u. 61. három hatalmas ágasra, és ehhez hasonlóan hatalmas szelemenre, vagy szelemenekre. Az 1743-ban lejegyzett egri püspöki uradalmi árszabás alapján két típusú fedélszék is rekonstruálható. A szarufás fedélszékre csak a „szarufának való'' kifejezés utal. Az ágasfás-szelemenes szerkezetre ettől több kifejezést találhatunk, de ehhez a fedélszék típushoz (több alkatrészre is volt szükség. Az. hogy az árszabásban mind a két fedélszék elkészítéséhez alkalmas fát feltüntették, arra enged következtetni, hogy az egri püspöki uradalom területén mind a két fedélszék típust használták. Ha nem is mondjuk ki, hogy egy-egy területen csak egyfajta fedélszéket használtak, feltételezhetjük, hogy a gyengébb falazati anyagokat alkalmazó alföldi részeken inkább az ágasfás-szelemenes szerkezetet alkalmazták, míg a hegyvidéki, fából építkező területeken a szarufás fedélszéket. Ez a feltevés azt jelenti, hogy amennyiben elfogadjuk, hogy területünkön valaha az ágasfás-szelemenes szerkezetet használták; annak eltűnése a Bükkalján az alföldi területeknél sokkal hamarabb, már a XVIII. század elején megkezdődött. A Bükkalján ágasfás-szelemenes szer-