A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Nagy József András: Anyaghasználat a Bükkalja építőgyakorlatában

2. kép. Ágasfás-szelemenes fedélszékű lakóház, Tard, Béke u. 57. Innen hordták a hidasokat a környező falvakba eladni. Cserépfalun is hasonló hidaskészítő központ lehetett, amit az bizonyít, hogy Noszvajra a cserépfalusiak készítették a hidasokat/

1 A hidasokat darabokban szállították a vevő portájára, és ott állították azokat össze. Cserépfalu és Bükkzsérc lakossága értett a fa feldolgozásához.. Nem értek egyet azzal az állásponttal, ami ezt a környéket fafaragó területnek tekinti. E szerint az álláspont szerint két népi fafeldolgozási mód van, az egyik a kis méretű, fából faragott tárgyak készítése, a másik a faházak készítése. E szerint a nézőpont szerint az egyik feldolgozó terület fatárgyat a fakanáltól a hidasig állít elő, míg a faházkészítő vidékek a faház mellett hidast is készítenek, ami tevékenységük legkisebb darabját jelenti. Ez az álláspont nem számol a fafeldolgozás technikájával. Elismerem, hogy elvileg kétféle fafeldolgozó területet lehet megkülönböztetni. Az egyik kis méretű fatárgyak előállításával foglalkozik, ezt a területet mint fafaragó területet lehet megjelölni. A hidas megmunkálása alapvetően más technológiát igényelt, jól kellett érteni az ácsoláshoz. A hidas készítése ugyanazokat a technikai fogásokat igényelte, mint a faház készítése, csak a méretek különböznek. Ennek alapján joggal feltételezhetjük, hogy a területen mind a két fafeldolgozási technikát ismerték, vagyis területünk egy komplex fafeldolgozó központ volt. A fafelhasználás korlátozásával a faházak készí-