A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Új Mindenes Gyűjtemény (D. Varga László)

és a nyugati eredetű táncokat (pl. a gyertyahasználat módja a régi nyugati udvari táncdivatok hatását sejteti). A női táncok közül a tardoskeddi színalázást és a martosi karikázót, az eszköztáncok közül a kéméndi kanász- és seprűtáncot, valamint a váskatánc motívumait ismerhetjük meg. A verbunkok közül pedig a kéméndi verbunkmotívumokat, a sallai verbunk kéméndi változatát, a magyar verbunkot, martosi verbunkmotívumokat, a tardoskeddi verbunk- és csárdásmotívumokat mutatja be. A csárdások típusait is megismerhetjük, így a kettes és riss tardoskeddi csárdást, kéméndi és maríosi lassű- és frisscsárdás motívumait. Az egyéb táncok kategóriájából pedig a maríosi gyertyástáncat, tapsikolót és a tardoskeddi birkás táncot dolgozták fel a szerzők. A könyvet — mellékletként — jól kiegészíti a közel ötven fehér-fekete fényképfelvétel, amely vagy a gyűjtés során készült, vagy pedig családi hagyatékokból bocsátották rendelkezésükre, valamint a komáromi Dunamenti Múzeum fényképmásolataiként készültek. A két és félszáz oldalas, jól szerkesztett és esztétikailag is színvonalas kiadvány 2700 összpéldányából ezúttal a „megszokottól eltérően, a közös könyvkiadási egyezmény alapján, a Gondolat Kiadó ötszáz darabra tartott igényt. Befejezésképpen elismeréssel kell szólnunk a Madách Kiadó törekvéséről, hogy az utóbbi években fokozottabb figyelmet szentel nemzetiségi népi kultúránk ápolásának oly módon, hogy ma már gyakrabban sorolja kiadói tervébe a néprajzi jellegű gyűjtemények könyv formájában történő megjelentetését. D. Varga László Üj Mindenes Gyűjtemény Összeállította: Zalabai Zsigmond. Bratislava, 1981. Első ízben jelent meg a Zalabai Zsigmond által összeállított Űj Mindenes Gyűjtemény, amely fórumot szeretne biztosítani a szlovákiai magyar szerzők társadalomtudományi, helytörténeti, művelődés- és gazdaságtörténeti tanulmányainak, valamint a magyar nemzetiség néprajzával, demográfiájával és szociológiájával foglalkozó írásoknak. A gyűjtemény szerkesztői vállalták, hogy évkönyv formájában megjelentetik az önismeretüket gazdagító tudományos elvárásoknak megfelelő legjobb tanulmányokat. A gyűjtemény címét az első magyar tudományos folyóirat, az 1789—1792 között Komáromban Péczely József szerkesztette Mindenes Gyűjtemény adta. Az első kötet nyolc dolgozatot, pontosabban egy-egy hosszabb tanulmány részletét mutatja be. A bevezető tanulmány Püspöki Nagy Péter történész „Boldogfa" című, 1981-ben megjelent kötetéből származik. Ez a régészeti tanulmány a Szene melletti Boldogfán előkerült II. századi feliratos kőtábla megfejtésével foglalkozik. E feltárás során a történeti források elemzése több mint száz község településtörténetéhez:, múltjához ad értékes adatokat. Blaskovics József tanulmánya a török megszállás idejébe vezet vissza. Az akkori Magyarország egyik ejáletje (adminisztratív egység, kerület) Érsekújvár