A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)
SZLOVÁKIAI TÉKA - Új Mindenes Gyűjtemény (D. Varga László)
volt, amelynek kegyes alapítványával ismertet meg a szerző. Vadkerty Katalin dolgozata a műtrágyázás szlovákiai történetéről ad áttekintést. A gyűjtemény negyedik dolgozatának szerzője Mácza Mihály, aki ,,A politikai erőviszonyok alakulása egy dél-sZlovákiai határvárosban az első Csehszlovák Köztársaság idején (Komárom 1919—1938)" címet adta tanulmányának. Komárom azon helységek közé tartozott, amelyek a demarkációs vonalba beleestek, ami a város kettéosztását jelentette. Az 1920. január 20-i Komáromba való bevonulás új időszakot jelentett a helyi lakosság életében. A szerző az ezt követő változatos időszak, társadalmi osztályok, politikai és egyéb pártok, gazdasági, bel- és külpolitikai gondok alakulásaival, változásaival ismerteti meg az olvasót. A tanulmány az 1938. november 2-i bécsi döntéssel fejeződik be, amely visszaítélte Magyarországnak Komáromot, s ez pedig már egy újabb korszakot jelent. Popély Gyula írása a Toldy Körben gyökerező Bartók Béla Dalegyesület létrehozásáról szól. Ez a dalegyesület nemzetiségi, kisebbségi életünkben jelentős szerepet vállalt és töltött be. Része van abban, hogy „a szlovákiai magyar kisebbség — Fábry Zoltán szavaival élve — a vox humana jegyében ágyazódott bele a történelembe." Dodeknc Chovan Ilona „A koloni lyukas hímzés" című dolgozatában Kolon helytörténetének bemutatása után rátér a viselet díszítőelemeinek bemutatására, melyeknél régi elemeket feltételez. Mindezt fényképfelvételekkel illusztrálja, amelyeket szükséges szakmai magyarázatokkal lát el. Az anyag, a varró- és segédeszközök bemutatása után a hímzés technikáját, valamint az elkészült darabok szerepét és helyét mutatja be a viseletben. B. Kovács István a szerzője az „Adalékok a gömöri magyarság mesekincsének ismertetéséhez" című tanulmánynak. Bevezetőjében említést tesz azokról a hiányosságokról, amelyek a mesegyűjtésben tapasztalhatók, arról, hogy a Gömör mesevilágáról 1862-ben megjelent Merényi László gyűjtéséből származó kötet óta nem jelent meg figyelemre méltó kiadvány e tájegységről. Sajnos, e tekintetben nem jobb a helyzet más szlovákiai magyar néprajzi tájegység esetében sem, s nemcsak a mesegyűjteményeket illetően. A szerző ugyan nem törekszik a teljességre, de a mese műfaji besorolását, stílusvizsgálatát, a táji jellegzetességeket, valamint a hősepika nyomait megpróbálja néhány mondat kapcsán ismertetni. Végezetül megszólaltatja egyik mesemondóját is. A kötet záró tanulmánya Dél-Szlovákia népesedési folyamatait elemzi. A gazdasági, társadalmi és kulturális változások bemutatása mellett Mihály Géza betekintést nyújt a lakosság összetételének, változásainak alakulásába is. Az Űj Mindenes Gyűjtemény változatos és közérdeklődésre számot tartó tartalmával új színfoltot jelent a pozsonyi Madách Kiadó kiadványainak skáláján. Reméljük, sorozat lesz belőle, és a jövőben további köteteivel fogunk találkozni. D. Varga László