A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Slováci V zahranici 4—5. (Bodnár Mónika)

tartalmasabb részét. Könnyen áttekinthető és az olvasó részére jól érthető öszszefaglalást nyújt, mely tartalmazza a recitatív jellegű gyermekdalokat, altatódalokat; ismerteti a naptári és családi ünnepekhez, a munkához és egyéb különböző alkalmakhoz fűződő dalokat; összegező jellemzést nyújt a népdalokról, a hangszerekről, és használatukról, végül a népi muzsikusokról és zenekarokról. Hasonló módon dolgozta fel Dúzek S. a népi tánchagyományra vonatkozó részt. Figyelmet érdemel, hogy a különböző táncalkalmak, a népi táncrepertoár és néhány tánc rövid jellemzésének felsorolásán kívül közli a táncok részletes leírását, továbbá a hozzájuk fűződő dallamokat (pl. a „Sotys"; a tréfás, páros .,zsidó tánc"' — „Zidovská"; ,,

Mazurka"; „Lander"; „kovács tánc" — „Kovárska", stb.). 5. Vajnory község nyelvjárást ismerteti Palkovic K. a monográfia ötödik fejezetében. A nyelvjárás nagyon rövid jellemzését követi a szemléltető anyag (szövegek autentikus átírása) és a megkülönböztető nyelvjárási szótár. A felsorolt öt fejezet után következik a bibliográfia, az adatközlők jegyzéke, a szemléltető anyag (fényképek, rajzok) jegyzéke, továbbá a resume; az utóbbi kettő orosz, német, angol és francia nyelven. Az ismertetésben felsorolt kisebb hiányosságok ellenére a monográfia sokban hozzájárul néprajzi ismereteink kibővítéséhez, egyaránt Szlovákia területén belül az interregionális, határain kívül az interetnikus kapcsolatok és összefüggések terén. Ezért örömmel fogadjuk megjelenését és reméljük, hogy a közeljövőben több ilyen monográfia kiadására kerül sor. Ludovit Neufeld Slováci v zahranici 4—5. (Külföldi szlovákok. Szerk.: Bielik Frantisek és Vesély Stefan), Martin, 1979. 312. 1. A Slováci v zahranici címen megjelenő kiadvány 1., 2. és 3. kötetéről már hírt adtunk a Közlemények 13.. ill. 18. számában. Ez az új 4—5. összevont kötet az amerikai szlovák kivándorlókkal foglalkozik. A tömeges kivándorlást az ipari és mezőgazdasági termelés alacsony színvonala, elmaradottsága, az 1873-as gazdasági krízis, valamint ennek szociális következményei okozták. A kivándorlás évtizedeken keresztül hatással volt sok sárosi, zempléni, szepességi, árvái, kysucei. Vág melléki és Garam melléki család életére. A kivándorlás olyan nagy méreteket öltött, hogy az 1938 előtti Csehszlovák Köztársaság határain kívül a szlovákok egyharmada élt. A szlovák kivándorlók az USA-ban, Kanadában, Dél-Amerika területén, Franciaországban, Ausztráliában és a világ más területein keresték megélhetési lehetőségüket. Bányákban, gyárakban, különböző farmokon dolgoztak. Az 1918 előtti szlovák nemzeti politikai és szociális helyzete következtében a nemzeti felszabadító akciók nem kis része messzi idegen területeken született, a szlovák kivándorlók nagy áldozatokat hoztak a szlovák nemzet érdekében, főleg az első világháború idején. A szlovák történelem keveset tud a kivándorlókról, még bőven akadnak felderítésre váró fehér foltok ebben a témában. Ezek fokozatos betöltése ér-