A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Slovensky národopis, 1981 (Bődi Erzsébet)

Slovensky národopis, 1981. A Szlovák Tudományos Akadémia folyóirata. Bratislava, Rocník 29. Nr. 1—4. 669. 1. A Slovensky národopis 29. évfolyamának javarészét konferenciákon elhangzott dolgozatok töltik ki. A beszámolók ezúttal folklorisztikai kutatásokról, az MKKKB munkájáról és a néprajzi filmezés kérdéséről szólnak. A folyóirat első száma kutatja a gyermekfolklór régies maradványait, összművészeti jellegét és műfaji problémáit. Tanulmányban minősíti a memoárok, emlékiratok történelmi felfogását és forrásjellegét. A Kárpát- és a Balkán-térségben végzett kutatásokról számol be a folyóirat összevont 2—3. száma. A vizsgálatokat a szocialista országok kutatói végzik, akiknek ezirányú munkáját az ún. MKKKB nemzetközi szervezet igyekszik összefogni. A szervezet tudományos feladata a Kárpátok és a Balkánfélsziget népi kultúrájának közös, azonos szempontú néprajzi vizsgálata. Az alapítás évétől, 1959-től kezdve szinte minden évben tartottak konferenciát, szimpoziont valamilyen kiemelt kérdéskörről. 1980 októberében Smoleniceben (Szomolányban) elvi és módszertani szemléleteket azonosítottak és ismertették a már elért eredmények szintézisbe történő feldolgozásának lehetőségeit. , Négy fő témakör, az építészet, a pásztorkodás, a betyár-folklór és a népzene szerepel hangsúlyozottan az MKKKB tervezetében. Az elhangzott előadások is elsősorban ezeket a területeket érintették. Podolák dán az első tanulmányban a pásztorkodás kutatásaira hagyatkozott, s kétféle szemléletmód helyességét bizonyította a térség tudományos megismeréséhez: a kultúrelemek földrajzi elterjedésének és a jelenségek, kultúrjavak együttesének változásvizsgálatát. A szintetizáló munka fő feladatának tartja a kárpáti és a balkáni pásztorkodás összehasonlítását a síkvidéki pásztorok állattartásával, továbbá a Kárpátok és a Balkán-félsziget közös, genetikailag összefüggő elemeinek feltárását. Ö maga megjelölte, hogy a tejfeldolgozás, az első tavaszi kihajtást és a gyógyítást kísérő szokások, a tűz mágikus ereje, az építmények közül a koliba, a komárník, a strunga eredetét tekintve közös kultúrelem Európának ebben a két térségében. Frolec Václav az építészetkutatás előtt álló feladatokat foglalta össze. Az építészethez tartozó jelenségek feltárása után a térbeli megosztottság, az interetnikus viszonyok, a természeti, gazdasági és társadalmi erők hatásának felmérésén keresztül látja a Kelet- és Középkelet-Európa építészeti kultúrájának összefoglalását. A pásztorkodás szakemberei — élen Kopczynka-Jaworska Bronislawa lengyel és Podolák dán szlovák kutatókkal már részletesen kidolgozott programmal léptek fel. A legeltetés formái, a pásztorépítmények, a pásztorélet, a tejfeldolgozás, a pásztorfolklór című fejezetek alatt konkrét problémákat soroltak fel. Putilov Boris N. szovjet és Gasparíková Viera szlovák kutató fogja össze a betyár-folklór vizsgálatát. Előzőleg mindketten önálló, egymástól bizonyos mértékben eltérő kutatási programjavaslatot dolgoztak ki (Vö. : Carpatobalcanica IX. 1—2. 7—30.). Gusev Viktor a tervezet bírálatát vállalva, a további lépéseket javasolja, szülessen egy olyan összehasonlító szintézis, amelyhez