A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

MUZEOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK - Fügedi Márta: Muzeumalapítási törekvések Mezőkövesden, a század első felében

MÜZEOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK Múzeumalapítási törekvések Mezőkövesden, a század első felében 1983-ban 30 éves fennállását ünnepli a mezőkövesdi Matyó Múzeum, Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik leglátogatottabb múzeuma.

1 A matyóság híre, népművészeiének szépsége és értékei évről évre több látogatót vonzanak Mezőkövesdre. A dinamikusan fejlődő, iparosodó város ma is nagy szeretettel és sok áldozattal őrzi és ápolja hagyományait. A Matyó Múzeumnak döntő szerepe van a matyó népi kultúra megőrzésében, tudományos feltárásában és megismertetésében is. Az évforduló alkalmából tanulságos visszatekinteni azokra a törekvésekre, amelyek az elmúlt évszázad során a matyóság hagyományainak muzeális célú megőrzését és bemutatását szorgalmazták. A korabeli helyi és megyei újságok cikkei, valamint személyes visszaemlékezések alapján alábbiakban a század első felének mezőkövesdi népművészeti kiállításait, múzeumi kezdeményezéseit mutatjuk be a matyó népművészet felfedezésétől a felszabadulás utáni múzeumalapításig.

2 A múlt század második felében Európa-szerte hirtelen megnőtt az érdeklődés a népművészet — akkori szóhasználattal „nemzeti háziipar" — iránt. A világkiállításokon egyre jelentősebb helyet kap a háziipar bemutatása. Mozgalom indul a népművészeti értékek összegyűjtésére, megmentésére, s ugyanakkor kereskedelmi és idegenforgalmi célú hasznosítására.

3 Magyarországon az 1867-es párizsi világkiállítás után, az 1873-as bécsi kiállítás előkészítése során kezddődött a háziipar felkarolása, tárgyainak gyűjtése. Megalakult a Néprajzi Társaság, a néprajztudomány első hivatalos szerve, folyóiratot alapítottak, és megkezdődött a szervezés a millenniumra, amikor is a nagy ünnepségsorozat kapcsán a Népligetben felállított néprajzi faluban 25 falusi házat és udvart rekonstruáltak az ország legjellegzetesebb tájegységeinek bemutatására/' Mezőkövesd és a matyóság is azok közé a vidékek közé tartozott, melyet ez a századvégi pártoló mozgalom felfedezett. A matyó népművészet alkotásai tulajdonképpen 1885-ben, a háziipari kiállításon kerültek először kiállítási tárgyként a nagyközönség elé. Ezt követte az ezredéves kiállításon a matyó ház felállítása, és itt tartottak először közönség előtt, bemutatószerűen matyó lakodalmat. Több ezer főnyi közönség nézte végig a fiatal pár, a községi bíró és a rokonság eredeti matyó viseletben való felvonulását, a látványos szokásokat.

5 A matyóság népművészeti értékeinek felfedezése természetesen együttjárt annak idegenforgalmi és kereskedelmi célú felhasználásával is, de szinte ezzel egyidőben megindult a matyók iránti tudományos érdeklődés is.

6 Népi kultú-