A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

MUZEOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK - Fügedi Márta: Muzeumalapítási törekvések Mezőkövesden, a század első felében

rájuk jellegzetességeinek feltárása pedig együttjárt a muzeális értékek összegyűjtésével, megőrzésével is. A matyó népművészetet bemutató múzeumi kiállítást először mégsem Mezőkövesden, hanem a Borsod-miskolci Múzeumban láthatott a közönség. 1903-ban a miskolci múzeum Mezőkövesd városától egy teljes matyó szobaberendezést és viseleteket kapott ajándékba. Ez az értékes gyűjtemény vetette meg a múzeum néprajzi osztályának alapjait.

7 Az ajándékból „Matyó szoba"

1 néven készült kiállítást Morvái János mezőkövesdi főjegyző és felesége rendezte.

8 Leszih Andor múzeumigazgató a következőképpen mutatta be az értékes látnivalót a Miskolci Naplóban:'

1 ,,A szoba főékessége a magasra vetett, szebbnél-szebb takarókkal borított ágy. A hímzés és varrás mindenféle fajtáit láthatjuk ezen az ágyon, abban a csudálatos élénk és túltömött stílusban, amely a matyó népet jellemzi. Az ágy előtt egy fiatal matyó legény és leány áll teljes díszben. A legényen lobogós ujjú ing, a kezében czifrán díszített selyemkendő, s főleg legértékesebb a kötője, dúsan kivarrott ornamentumok között, naiv felfogásban emberi alakok láthatók. Ez már valósággal helyi speczialitás, ilyet szokott a matyó lány vőlegényének készíteni. Ez az egy darab elégséges arra, hogy a matyó világot világos képben illusztrálja. A fiatal lány talán még díszesebb. Fején gyöngyökkel és hímzésekkel díszített koronaszerű magas párta van. Ruhája, kendői, fodros szoknyái, csizmája mind megannyi értékes, becses néprajzi dolog. A pár előtt asztal, székek, oldalt a láda, sűrűn telefestve népies ízlésű stilizált virágokkal. Odább a karos lóca, felette a tálas fogas, telistele csuprokkal, tálakkal." Ennek a gyűjteménynek textilanyagából rendeznek alkalmi kiállítást 1911ben Mezőkövesden, Izabella főhercegnő látogatásának alkalmából.

10 Mezőkövesden a gimnázium új épületének felépültével fogalmazódott meg egy állandó néprajzi kiállítás megrendezésének gondolata, szintén a század első éveiben. L ..kultúrpalotában" valóban lett volna alkalmas hely, de az I. világháború közbeszólt. Az 1920-as évek elején aztán ismét felvetődött a múzeumalapítás kérdése. A község közigazgatási és szellemi vezetőinek körében évek óta téma volt az értékek megmentésének és megörökítésének módja. A fellendült idegenforgalommal és a polgárosulással együttjárt ugyanis, hogy felgyorsult a változás a matyók életében is, s népművészetük igazi értékei, hagyományai gyorsan feledésbe, illetve pusztulásba merültek, másrészt pedig összegyűjtötték azt a kereskedők és a gyűjtők. így a matyóságot lassan az a veszély fenyegette, hogy saját múltjuk és hírességük dokumentumait, tárgyi bizonyítékait veszítik el ebben a ..kirakat-életben". A 20-as évek elején megszaporodnak a múzeumalapítási terveket közzétevő újságcikkek a mezőkövesdi és borsodi újságokban. A Borsod c. lap 1921-ben vezércikket szentel ennek a kérdésnek," 1923-ban pedig „Létesítsen Mezőkövesd múzeumot!" címmel arról ír, hogy a „vidéki úri emberek, ha felmennek Pestre, nem mulasztják el megnézni a néprajzi múzeumot, mert a matyó dolgok eredetiek és gyönyörűek benne. A matyó fővárosban pedig nem láthatják mindezt, pedig ennyit megérdemelne a matyó nép."

1- 1925-ben felvetődik a Mezőkövesdi Múzeumi Egyesület megalaKítása, amelynek célja „ az egymást túllicitálás, az álmatyó munka meggátlására a matyó népművészet megmentése."

13 Ismét tervezik a mezőkövesdi múzeum, régiségtár megszervezését, melyre a gimnázium első emeletén alkalmas termek vannak. Tárgyalást folytattak Miskolcon a múzeum igazga-