A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

RÉGÉSZETI ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Gábori Miklós: A Bükk hegység paleolitikumának mai problémái

37 000 év, a Szeleta alsó rétegéé, a korai szeletai kultúráé viszont 41 700 év. Az unoka tehát a nagyapjánál idősebb. Aki még követni tudja logikai komplex játékunkat, problémáinkat, abban felmerül a kérdés: A Büdöspest-barlang anyaga a középső paleolitikumba tar­tozik. Kora 37 000 év. Az utolsó würmi eljegesedés első hideghullámának dá­tuma 36 200 év. Az érdi ősemberi település felső telepszintjei — szintén az elje­gesedés előtt — 38 000, 35 000 évesek. A korai szeletai kultúrában moustérien szerszámtípusok fordulnak elő. (Nem -'s kevés!) Mi teháPtulajdonképpen a korai szeletien? Hiszen idősebb mint az előbbiek! Ezt mi is szeretnénk tudni! A Szeleta-kultúra, vagy szeletien az egyetlen civilizáció, amelyet nemzet­közileg magyarországi lelőhelyről neveztek el. Ez volt az a kultúra, melyet ha­zánkban először ismertünk meg, amelyet kereken 75 éve „ismerünk". És ma ott tartunk, hogy új problémákkal állunk szemben. A Szeleta-kultúra jellegeit nem ismertethetem. Röviden az előzményekről: kutatásunk a Szeleta-kultúrát — több barlangi lelőhelye alapján — 3—4 fej­lődési szakaszra osztotta. Végül megállapodtunk abban •— (a szeletai őshonosok tudta nélkül, de hát ez más korszakban is így történik) —, hogy csak két fázisa, két szakasza volt: a korai szeletai és a fejlett szeletai. Felmerül ma a kérdés: mi volt tulajdonképpen a korai Szeleta-kultúra? Eszközkészletére elsősorban „a korai típusú, levél alakú hegyek" jellemzőek. Ezek azonban a rétegben víz által annyira görgetettek, koptatottak (roulés, con­cassés), hogy csak a „belsejük" maradt meg. Azt sem lehet biztosan megállapí­tani, hogy valóban hegyek, lándzsahegyek voltak-e. És ha levélkaparók vol­tak? Különös egyébként, hogy ezek kopottak, a többi eszköz nem. A többi szer­szám típusa vegyes. Ott vannak a moustérien eszközök is. Nem volt a Szeleta­barlang alsó kultúrrétege alatt egy középső paleolitréteg is? Ügy látszik, igen. Miből, honnét származott a korai szeletai kultúra, amely itt élt a Bükk ke­leti részén, ha a helybeli moustériennel a kapcsolata több, mint kérdéses? Nem lehetett a gyökere az az újonnan megismert kultúra, amelyre úgyis a kétoldali megmunkálású szakócafélék, levélkaparók, néha majdnem levélhegyek jellem­zők? Lehetséges, de ezt még bizonyítani kellene. Áttérve a fejlett szeletienre, erre elsősorban a rendkívül finoman kidolgo­zott, egészen lapos babérlevél, néha majdnem fűzfalevél alakú lándzsahegyek jellemzőek. Annyira finomak, szépek, frissek, hogy az ásatások kezdetén egye­sek hamisítványoknak vélték. Ez a kultúra tulajdonképpen csak a Szeleta-bar­lang felső kultúrrétegéből ismert. Másutt alig néhány szerszáma fordul elő. Az alsó és a felső kultúrréteg-komplexum között óriási vastagságú meddő, ráadásul rendkívül kevert rétegsor halmozódott fel. Felvetődik a kérdés; az a hihetetlen finom eszközkészlet valóban a korai szeletai továbbfejlődése lenne? Nem egy egészen más, külön civilizáció, embercsoport ez — ha az alsó réteg „le­vélhegyeit" meg sem tudjuk biztosan határozni? És ami még nagyobb prob­léma : ennek a fejlett, nagyon fejlett szeletai kultúrának a felső korhatárát egyáltalán nem ismerjük, mert már hiányoznak a fedőrétegek. Még egy apró részlet, amely csak számunkra lényeges. A Szeleta-barlang felső rétegében két, mondhatnám pompás gravett-hegy került elő. A későbbi gravetti kultúra eszköze. Ilyen a szeletienben nincs. Ma már tudjuk, hogy ez a két, tipológiailag meghatározó értékű tárgy a felső réteg legalsó szintjében, ha nem az alatt feküdt, Mármost, a legidősebb, ma ismert gravetti telepünk —

Next

/
Thumbnails
Contents