A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Erdei Sándor: Adatok Zemplén népéletéhez

Utána a Mennyből az angyalt vagy más dalt énekeltek. Bort, kürtöskalácsot, kásáslángost, angyallángost (kenyértésztából készült), bélest, esetleg pénzt is kaptak ilyenkor. A templomba az éjféli misére mindenki énekelve ment. Az a férfi, aki lucaszéket faragott, vitte magával. Bent a templomban az ajtóval szemben szentelt krétával kört rajzolt a kőre, abba tette a széket, ráült és a hóna alól nézte az érkezőket. A boszorkányok oldalt fordulva jöttek be az ajtón, nem fértek a szarvuktól. Mise után rohant hazafelé, háta mögé lopva szentelt mákot szórt, mert míg azt fel nem szedték a boszorkányok, addig nyugta volt tőlük. Nem messze barátai már tűzzel várták, ahova a széket bedobva megszabadult az üldözéstől. Az egyik lucaszéket faragó férfira így emlékszik vissza adatközlőm: „Hegedűs Pista is csinált lucaszéket. Látta Virág Bertit is, aki megfúrta a tehenek szarvát. De Pista azt mondta, ne csináljon többet senki, mert úgy elverték a boszorkányok, hogy két hétig nyomta az ágyat." A falu népe természetesen semmit sem dolgozhatott karácsonykor, s különösen nagy bün lett volna a jószágot befogni. Az egész ünnep alatt nem volt szabad nappal lefeküdni, mert a jövő évben mindig megáztak volna a szénarendek. A vemhes tehén borjának nemére így következtettek: ha karácsony első napján nő volt a legkorábbi vendég, akkor üszőre, ha férfi, akkor bikára lehetett számítani. 3. Végül azokat a cselekvéseket vesszük számba, amelyek túlmutatnak karácsonyon, érvényességük új évig vagy még tovább tart. Sok helyen vízkeresztig bent maradt a szalma, s az abrosz alatt a gabonaszemek és a pénzérmék is. Szentestén pénzt a zsebükbe is tettek, s újévig benne hagyták, hogy a jövendőben sok legyen belőle. A morzsának nem volt szabad szennyes helyre kerülnie, vagy elégették vagy a gyümölcsfák tövére szórták. Karácsonytól vízkeresztig nem lehetett fonni, mert eldöglött volna a tyúk. Két karácsony közt hüvelyeseket nem főztek, mert amennyi szemet megettek volna, annyi kelés, ragya nőtt volna az arcukon. Ha a két ünnep közötti napokban zúzmarásak voltak a fák, jó gyümölcstermésre lehetett számítani. A karácsonyi időjárásból már a távoli húsvét időjárására is következtettek: fekete karácsony fehér húsvét. Szintén igaznak tartották fordítva is. Ennek az ünnepnek a leírása azonban már nem jelen közlemény feladata.