A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

NÉPI MŰEMLÉKEK - Farbaky Péter: Településszerkezeti vizsgálatok a Mezőségben (Ároktő és Mezőcsát)

útrendszer maradványakét egy-két utca tovább él. A tiszakeszi út ma is eredeti helyénv an — ez a mai Bajcsy-Zsilinszky út. A Gelej felé menő út már nem a régi nyomvonalon halad, hanem annál kissé északabbra. A Miskolc felől érkező út eleje a Kossuth utca alakjában ma is megvan, valamint az ároktői út régen is a mai Vörös Hadsereg útja vonalában húzódott. A legnagyobb utcaszerkezet—változás a régi észak—déli főtengely orsós középrészében történt: a nagy térség beépült, csak a Hősök tere emlékeztet a hajdani térségre. Az új házak a kivezető országutak mentén és a belsőbb részeken a régi házak bontásával épülnek. Ároktőn ma is igen sok régi ház található, Mezőcsát sokkal többet változott — ma már csak itt-ott találkozunk a népi építészet emlékeivel. Farbaky Péter JEGYZETEK 1 K. Végh Katalin: HOM Évk. IX. 1970, 83., 89.; Megay Géza: Az ároktő—dongóhalmi honfoglaláskori magyar temető HOM Közi. 1956. jún. 15—21.: 2 Kniezsa István: Ungarns Völkerschaften i. m. XI. Jahrhundert. Bp., 1938. 3 Belényesy Márta: A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században. Ethographia LXV. (1954), 406., Maksay Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Bp., 1971. 29—33. 4 Mendöl Tibor: Általános településföldrajz, Bp. 1963. 442. 5 Major Jenő: A magyar falu a tájban. Magyar Építőművészet 1954. III. 7—9. sz. 182. 6 Major Jenő: i. m. 181. 7 Ebner Sándor: A Bodrogköz lápi községeinek településföldrajzi vázlata. Föld és Ember 1925. 65—102. 8 Szabó István: i. m. 77—78. 9 Győrffy György: Einwohnerzahl und Bevölkerungsdichte in Ungarn bis zum Anfang des XIV. Jahrhunderts. Bp. 1960. (Studia Historica Academiae Scient. Hung.) 12—28. 10 Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. k. Bp. 1963. 753., 765. 11 Végh Kálmán Mátyás: 1904. Egri Egyházmegyei Közlöny 21. 12 Maksay Ferenc: i. m. 44. 13 Zsigmond-kori oklevéltár I—II. Bp. 1951—58. 491.; Maksay i. m. 78., 82. 14 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890— 1913. 170.; Maksay i. m. 79. 84. 15 Szabó István: A középkori magyar falu. Bp. 1969. 22. 16 Maksay i. m. 73. 17 Csíkvári Antal (szerk.) : Borsod vármegye. Vármegyei szociográfiák. Bp. 1939. 18 A folyóvíz és település kölcsönhatására mutat be több példát: Szabó i. m. (1966) 170. 19 Végh Kálmán Mátyás i. m. 21. 20 Kováts J. István: Magyar református templomok. Bp. 1942. II. 122., 496. 21 Győrffy I.: i. m. 59.; Korompay György: A magyar falu településtörténete é|B telep ülésfajtái. Magyar Építőművészet 1054. 7—9. sz., 186; Maksay i. m. 98.; Szabó i. m. (1969) 152., 153.; László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Bp. 1944. 222. 22 Csíkvári i. m. 23 Prinz Gyula: Magyarország településformái. Bp. 1922. 24 A kétbeltelkes halmaz-településről szóló jellemzések: Győrffy 1. i. m. 58—66.; 81—83., 84—86., 114—115.; Maksay i. m. 96—98.; Szabó i. m. (1969) 150—156.; Mendöl i. m. (1963) 214—230.; Korompay i. m. 189—192. Hadas telepítési forma, az Attila u. 23., 25., 31. és 35. számú házak csoportja, az ún. Csirezug. (ld. Barabás Jenő—

Voigt Vilmos »szerk.«: Mezőcsát népi kultúrájából. Mezőcsáti helytörténeti füzetek. 3. Mezőcsát, 1971.) 25 Győrffy I. i. m. 66.