A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Veres László: A miskolci nyomdászat kezdetei (1812—1838)
gethy Mihállyal, aki ekkor komoly megélhetési gondokkal küszködött' 1 . A „göxxig" kereskedő színesen ecsetelhette azokat a lehetőségeket, amelyeket a 19. század eleji Miskolc kínálhatott egy nyomdászmester számára, mert Szigethy rövid időn belül áttelepült Miskolcra. A nyomdászmester 1812 kora tavaszán érkezhetett a városba, mert már június 17-én egy általa nyomtatott német nyelvű színházi plakát alsó részén elhelyezett magyar nyelvű hirdetéssel ajánlotta szolgálatait a város lakosságának. Néhány nappal később pedig Borsod vármegye nemesi közgyűlésén kihirdették Szigethy könyvnyomtató privilégiumát, amit a jegyzőkönyvben a következőképpen örökítettek meg: ,,1667 1/2 alatt kihirdettetett Felséges Urunknak önnön dicső neve aláírása alatt 1811. évi június 21-én kelt kegyelmes privilegialis azon levele, mely szerint Szigethy Mihály könyvnyomdásznak megengedtetett, hogy könyvnyomdáját Nagyváradiról Miskolcra tehesse által. Ezen levél kihirdettetvén, Szigethy Mihálynak viszszaadatni rendeltetett." 5 Szeptember 2-án pedig az avasi református egyház consistoriális gyűlésén terjesztették elő Szigethy folyamodványát, „amelyben Feleségének és Kisded Leánykájának a Templomokban a Tiszteletes Prédikátorné Asszonyék szokott Székeikben helyet engedtetni kér". Az egyházi tanács úgy határozott, hogy Szigethy családja, „Ha a folyamodásban illetett Székben hely vagyon, akkor oda, ha pedig nintsen a' hol üress helyet találnak, azt szabadon bé ülhessék."'' Szigethy Mihály kiválóan képzett nyomdászmester volt. Szakmájának fogásait, annál a Wéber Simon Péternél sajátította el, akinél Miskolc első látképét, majd ennek a látképnek a felhasználásával a miskolci céhfelszabadító-leveleket készíttették. Szigethy 1799—1804 között Debrecenben, a város nyomdájában dolgozott kezdetben mint segéd, később pedig, mint provizor. 1804-ben önállósította magát, miután megvásárolta Medgyesi Pál diószegi nyomdáját és áthelyezte működését Nagyváradra". Miskolc elöljárósága különösen azért támogatta Szigethy városba telepedését, mert a közigazgatási, s ezen belül is az adók bejegyzésére szolgáló nyomtatványok (libellusok) készítésének megoldását remélték biztosítani ezáltal. A város feltehetően már Szigethy Miskolcra telepedésével egyidőben szerződésben kötelezte a nyomdászt a közigazgatási-nyomtatványok készítésére. Erre következtethetünk a városi jegyzőkönyvekben található bejegyzésekből. Az első ilyen bejegyzést 1812. december 22-i keltezéssel olvashatjuk: „Typographus Szigethy Mihály Úr, a Portio be-írására szolgáló, és a' Lakosok között kiosztandó libellusokat, 2000. Exemplárokba ki nyomtatva bé-adván: annak alkudtt ára, egy-egy Garasával, mind öszve 100 Rftokkal ki fizettetni rendeltetik." Az ehhez hasonló bejegyzések ezután évről évre december végén ismétlődnek a város jegyzőkönyveiben 8 . Természetesen a közigazgatási nyomtatványok, így a libellusok és az ármeghatározások készítése nem elégíthette ki Szigethy céljait, amelyek elsősorban a megélhetés biztosítására, s ugyanakkor természetszerűleg az anyagi gyarapodásra, gazdagodásra irányultak, amit a Das Donauweibchen című színházi plakáton közzétett hirdetés is tükröz. Az 1812. június 17-én megjelent hirdetésnek helyet adó színházi plakát Szigethy Mihály gazdasági jellegű törekvésén túl, még két fontos megállapítás leszűrésére is lehetőséget kínál. Egyrészt a hirdetés szövegéből meghatározható a város első nyomdájának pontos helye, másrészt a plakát jelzi azt, hogy a színházi plakát készítésének igénye már az üzem működésének első évében is felmerült és a nyomdatulajdonos hosz-