A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Veres László: A miskolci nyomdászat kezdetei (1812—1838)

szabb távon építhetett előállításukra. A typographus bizonyos N. Herke József Űr Házánál ajánlotta szolgálatait a város lakosságának. Herke József háza az 1817. évi Domby-féle térkép bejegyzése alapján a mai Tanácsház tér. 3. szám alatti telken állott, kis földszintes épület volt

!

'. Szigethy ezt a házat vette bérbe és itt rendezte be nyomdáját. A kis üzemben egy nyomtatót és egy szedőt alkalmazott, évente mintegy 25 bál papírost használt nyomtatásra. A termékelőállítást pedig egy kezdetleges kézisajtó szolgálta, amellyel a befestékezett fizedés alá csúsztatott nedves papírost lenyomtatták

10

. Ezen a kezdetleges szerkezeten már 1812-ben az egy, illetve néhány lapterjedelmű nyomtatványok mellett nagyobb terjedelmű munkák is készültek. 1812 szeptemberében A boldog halhatatlansá.gról készált halotti prédikatzió, Kis Csoltói Ragályi Kristina Négy esi Szepessy József né koporsóba tétetése alkalmával, 1811. Deczember 14 napján, Négyesen elmondd Vályi Mihály valki ref, préd. és Halotti prédikatzió, ugyan a felett, az utolsó tisztességtétel alkalmával, Négyesen, 1811 karácsonyhava 17-dik napján elmondotta Langh Mihály egerlövői ref. préd. címmel két egybefűzött nyomtatvány hagyta el Szigethy műhelyét. Ezekkel a kiadványokkal egy új nyomdai műfaj, az emlékbeszédek és emlékversek készítése hosodott meg a városban, amelyek. később, különösen az 1820-as években papírra vagy selyemre nyomtatva nagy számban kerültek ki Szigethy és utódai nyomdájából". Amíg a halotti emlékbeszédek a miskolci egyházi irodalom első termékeinek tekinthetők, addig az 1812 végétől megjelenő Miskólczon készült és nyomtatódott kalendáriom a' két magyar hazának c. kiadvány már a prózairodalom első megjelenését dokumentálja (J. kép). Szigethy kalendáriuma 25 évfolyamot ért meg, évente átlagosan 8—8000 példányban készült. Ezzel a példányszámmal a nyomda előkelő helyet foglalt el a kalendárium-kiadásban f magyarországi nyomdák között

1-. A kalendáriumok néprajzi, történeti és általános művelődéstörténeti szempontból egyaránt igen komoly forrásértéket képviselnek, amelyek kiaknázása még csak részben történt meg. Történeti és művelődéstörténeti vonatkozású adataik megszólaltatása Miskolc története szempontjából nagyon fontos feladat lenneFigyelembe kell vennünk azonban azt, hogy napjainkban már a Szigethy nyomdában készült kalendáriumok könyvészeti ritkaságnak minősülnek és egy teljes sorozatot, amelyben mind a 23 évfolyam szerepelne aligha lehet összeállítani. A kalendáriumokhoz hasonlóan ma már lehetetlennek tűnő feladat a Szigethy-féle nyomdában készült nyomtatványok jegyzékének elkészítése, mert egy részük megsemmisült, vagy eddig ismeretlen helyen lappang. A városi jegyzőkönyvekből következtethetünk többek között arra is, hogy a nyomda megalakulását követően rövid időn belül megindult a könyvnyomtatás is. 1813. június 15-én Szigethy Mihály panasszal fordult a város elöljáróságához, aminek tartalmát a következőképpen jegyezték fel a városi jegyzőkönyvbe: „Helybeli Typographus Szigethy Mihály Űr jelentvén, hogy városunkban többek találtatván olyanok, nevezetesen pedig Stibernyi Űr, akik az ő privilégiumának ellenére könyvekkel kereskednek". A városi tanács vizsgálatot indított Szigethy panaszára és megnyugtató választ adott a nyomdatulajdonosnak, amikor közölték vele, hogy „Stibernyi Úrnak semmi privilégiuma tudva, annyival inkább protocolálva" nincsen és ezért a könyvnyomtatásban nem lehet a könyvnyomtató mester vetélytársa. Ugyanekkor Szigethy panasszal élt egy Namenszky nevezetű typographus legénnyel szemben is, aki nála dolgozott és „betűit mint